 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Kádár János életútja - 1. folyt.
|
Nem mondhatnánk, hogy elfeledve halt meg, de mindenesetre
nimbuszától megfosztva. Politikai szerepének meglehetősen merev
kontúrjai elhomályosultak, mintahogy Kádár maga is a homályból
bukkant elő.
A huszas években kitanulta a szerszámgép-lakatosi szakmát, és
belépett a kommunista pártba. "Barna" fedőnév alatt funkcionárius
lett, és hamarosan megismerkedhetett a Horthy-korszak
Magyarországának börtöneivel. Ezekben az években kötött szoros
barátságot Rajk Lászlóval, akinek 20 esztendővel későbbi
kirakatperét és kivégzését már mint felelős politikus élte meg.
Kádár szerepe e sötét tragédiában mindmáig tisztázatlan, csakúgy
néma csend uralkodik abban a kérdésben is, hogy Rákosi börtönében
valóban kínozták-e őt.
Homály fedi annak okát is, hogy Kádár a népfelkelés drámai
napjai után miért hagyta cserben Nagy Imrét, miért minősítette a
kezdetben dicsőséges forradalomnak kikiáltott 1956 októberét, később
sötét és reakciós ellenforradalomnak.
Kádár János egy életen át vakbuzgó katonaként követte a párt
vélt parancsát, tartotta magát a fegyelemhez, bárki is képviselte a
hatalmat. Moszkva nyomásának valamelyes lazulása után sok gyakorlati
leleményességgel kiépítette az egyensúlyt a merev ideológia és a nép
reális létszükséglete között, és - bár katasztrófális eladósodás
árán - utat nyitott egy szerény politikai és gazdasági csoda számára
a létező szocializmus keretein belül, sőt gyakran közvetítő szerepet
töltött be a Nyugat és a Kelet között.
A Gorbacsov-korszak azonban Kádárnak már épp oly kevéssé
biztosított helyet, mint a Sztálin utáni korszak Rákosinak. Kádár
János világképétől a glasznoszty és peresztrojka már igen távol
esett, attól a jelentől, ahol a munkások újra legálisan
sztrájkolhatnak, és ismét hivatalosan megünnepelhetik március
15-ikét. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|