|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Kádár János életútja
|
Köln, 1989. július 6. (Deutschlandfunk) - Életének 77. évében elhunyt Kádár János, az MSZMP sokéves vezetője. A magyar politikus életútját és pályafutását egyik munkatársunk a Nyugat nézőpontjából méltatja. - A kommunista országokban a karrier legmagasabb lépcsőfokáig eljutni kétes értékű siker. Aki a sztálini időszakban elvesztette az egyensúlyt, arra csaknem törvényszerűen a halál várt. Az áldozatoknak hosszú a sora, Zinovjeven, Kamenyeven, Buharinon, Radeken át egészen Trockijig és Berijáig vezet, magyar részről Kun Béla is ide sorolható. A következő nemzedékek története már kevésbé véres, de tulajdonképpen Hruscsov éppen úgy eltűnt a süllyesztőben, mint Gomulka, Dubcek vagy Walter Ulbricht. Az egykori kommunista egyeduralkodók neve igen gyorsan elhalványult, gondoljunk csak Rákosi Mátyásra, vagy Leonyid Brezsnyevre. Kádár János sorsa mintha annak a tételnek az ellenkezőjét bizonyítaná, hogy a forradalom feltartóztathatatlanul elpusztítja saját szülötteit. Kádár János az ötvenes években - a vesztőhelyet éppen megúszva -, ötvenhat novemberében árulóként került a Magyar Szocialista Munkáspárt élére, és a sztálini diktatúránál is hosszabb ideig, 32 éven át maradt hatalmon. A közvéleményben kialakult képe ezekben az évtizedekben nagy változásokon ment át. A forradalmárok hóhérától a nemzeti közmegegyezés kovácsáig szélesült a profil. Kádár adta ki a jelszót: aki nincs ellenünk, az velünk van. Ennek a János-királyi tézisnek köszönhetően a hetvenes évek végétől egészen a nyolcvanas esztendők derekáig honfitársai körében olyan népszerűségnek örvendett, hogy egyetlen kommunista vezetőként még a teljesen demokratikus választásoktól sem kellett volna tartania. 1988-ban azonban leváltották pártvezetői tisztségéből, és az azóta eltelt idő alatt tevékenységéről is merőben más kép alakult ki. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kádár János életútja - 1. folyt.
|
Nem mondhatnánk, hogy elfeledve halt meg, de mindenesetre nimbuszától megfosztva. Politikai szerepének meglehetősen merev kontúrjai elhomályosultak, mintahogy Kádár maga is a homályból bukkant elő. A huszas években kitanulta a szerszámgép-lakatosi szakmát, és belépett a kommunista pártba. "Barna" fedőnév alatt funkcionárius lett, és hamarosan megismerkedhetett a Horthy-korszak Magyarországának börtöneivel. Ezekben az években kötött szoros barátságot Rajk Lászlóval, akinek 20 esztendővel későbbi kirakatperét és kivégzését már mint felelős politikus élte meg. Kádár szerepe e sötét tragédiában mindmáig tisztázatlan, csakúgy néma csend uralkodik abban a kérdésben is, hogy Rákosi börtönében valóban kínozták-e őt. Homály fedi annak okát is, hogy Kádár a népfelkelés drámai napjai után miért hagyta cserben Nagy Imrét, miért minősítette a kezdetben dicsőséges forradalomnak kikiáltott 1956 októberét, később sötét és reakciós ellenforradalomnak. Kádár János egy életen át vakbuzgó katonaként követte a párt vélt parancsát, tartotta magát a fegyelemhez, bárki is képviselte a hatalmat. Moszkva nyomásának valamelyes lazulása után sok gyakorlati leleményességgel kiépítette az egyensúlyt a merev ideológia és a nép reális létszükséglete között, és - bár katasztrófális eladósodás árán - utat nyitott egy szerény politikai és gazdasági csoda számára a létező szocializmus keretein belül, sőt gyakran közvetítő szerepet töltött be a Nyugat és a Kelet között. A Gorbacsov-korszak azonban Kádárnak már épp oly kevéssé biztosított helyet, mint a Sztálin utáni korszak Rákosinak. Kádár János világképétől a glasznoszty és peresztrojka már igen távol esett, attól a jelentől, ahol a munkások újra legálisan sztrájkolhatnak, és ismét hivatalosan megünnepelhetik március 15-ikét. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kádár János életútja - 2. folyt.
|
Magyarországon gombamódra szaporodnak a különböző pártok és tömörülések, az életszemléletet pedig messzemenően az egyén boldogulása határozza meg. Ebben a megváltozott légkörben Kádár János személye útjában volt Nagy Imre régen esedékes rehabilitálásának. Az egykori pártvezető felett eljárt az idő. Csaknem vak engedelmessége - a láthatatlan hatalommal, a párttal szemben - személyét egy letünt kor kövületévé tette. Hosszas, makacs hallgatásával megfosztotta önmagát attól az esélytől, hogy egy drámai időszak koronatanújaként vonuljon be a történelembe. Kádár János ezért hozzátartozóin kívül elsősorban a történészek gyászolják. +++
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|