 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Elhunyt Kádár János - 2. folyt.
|
A másik ilyen pillanat 1956-ban, amikor élére állt az általa
korábban dicsért forradalom eltiprásának. Nem kényszerítették rá. Ha
nemet mond, legfeljebb félreállítják. De Kádár igent mondott, és
ebben szerepe volt egyrészt annak, hogy Kádárnak, mint a kommunista
funkcionáriusoknak általában, nem volt tisztességes foglalkozása,
így létkérdés volt neki a mindenkori hatalomhoz csatlakozni.
Másrészt azonban annak is - hogy szemben az elterjesztett
hiedelemmel - mindig szerette és kegyetlenül gyakorolta is a
hatalmat. Nem lehet véletlen, hogy mindjárt első fontosabb beosztása
1945 után erőszakszervezettel hozta kapcsolatba, Budapest
rendőrfőkapitány-helyettese volt.
A kommunista párt legszörnyűbb terrorja éveiben 1948 és 1950
között - amikor a Mindszenty- vagy a Rajk-per csak a jéghegy csúcsát
jelentette - Kádár János volt a belügyminiszter. 1956 után ő vezette
nemzetünk történetének legvéresebb megtorló hadjáratát. Ehhez képest
a parasztság bekényszerítése később a tsz-ekbe már szinte ártatlan
kádári tettnek tekinthető.
Amikor úgy gondolta, hogy az biztosítja számára a hatalomban
maradást, nemcsak számára ismeretlenek százait gyilkoltatta meg,
hanem közvetlen elvtársait is, vagy legalábbis részt vett azok
halálos ítéletének előkészítésében. Nagy Imrééket nem lehetett volna
Kádár beleegyezése nélkül kivégezni és egyre biztosabbra vehető,
hogy ő volt az, aki jobb meggyőződése ellenére rábeszélte Rajkot:
vallja be a rágalmakat nem fogják halálra ítélni.
Szerénynek nevezték Kádár János propagandistái és így beszélt
róla az ország. Igaz, hiányzott belőle Rákosi vagy Tito hivalkodó
személyi kultusza, de azt az embert, aki uralkodása utolsó két
évtizedében nem tűrt meg más véleményt a magáé mellett, aki hallani
sem akart arról, hogy felépítsenek mellette egy utódot, nem
feltétlenül ez a jelző illeti. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|