Rendszerváltás és az MTI

	Berecz János látogatása Záhonyban (1. rész)
1989. január 5., csütörtök - A MÁV záhonyi üzemigazgatóságának munkájával ismerkedett csütörtökön Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Délelőtt az állomás épületében Sipos István üzemigazgató és Hideg Nagy János, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta a 7300 dolgozót foglalkoztató vasúti csomópont munkájáról. Jelen volt Gyuricsku Kálmán, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Onozó György, a MÁV vezérigazgatója. Sipos István elmondotta, hogy az üzemigazgatóság területén az elmúlt évben 18 millió tonna árut mozgattak meg. A hazánkba érkező áruk szállítási tervét és tranzitfuvarozási tervüket túlteljesítették. Az árukiszállítás azonban már nem volt ilyen egyenletes: az év során több alkalommal forgalmi korlátozást kellett bevezetni. Záhony - bár még nagyközség - az utóbbi években igazi vasutasvárossá fejlődött. Infrastrukturája jobb, mint a Szabolcs-Szatmár megyei átlag. Szólt arról, hogy 74 környékbeli településről járnak dolgozóik a vasúthoz. Az utánpótlás is biztosított: a záhonyi vasútforgalmi szakközépiskolába jelenleg négyszeres a túljelentkezés. A tanulókat már csak úgy tudják elhelyezni, ha a MÁV oktatóközpontjának egy részét is átadják az iskolának. A Politikai Bizottság tagja ezután üzemlátogatáson vett részt. Megtekintette az átrakókörzet több egységét, közte a tengelyátszerelő műhelyt, a kézi és a kisgépes rakodóhelyeket, az eperjeskei rendezőpályaudvart, az Agrotek és a Compack vállalat részlegeit. Az utóbbi raktárházában Czimbalmos Béla vezérigazgató mutatta be az egy hónapja működő teacsomagoló üzemrészt. Berecz János délután felszólalt a vontatási főnökség mozdonyirányító csarnokában rendezett munkásgyűlésen. Bevezetőben, a hazánkban zajló politikai reformfolyamatokról szólva, kiemelte, hogy annak következetes megvalósítása az ezredfordulóig befolyásolja a magyarság sorsát. Hangsúlyozta: az az intézményrendszer, az az Alkotmány, az a törvényesség, amelyet az elmúlt 40-45 évet jellemezte részben megállta a helyét, részben rosszul vizsgázott. 1957 után azonban volt lehetőségünk mindezt átalakítani, s éltünk is e lehetőséggel: szakítottunk a sztálinizmus lényegével, s megteremtettük az országban a törvényes rendet. (folyt.köv.) 1989. január 5., csütörtök 21:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Berecz János látogatása Záhonyban (2. rész)
1960-tól kezdtük ismét jól érezni magunkat az országban, fejlődött a haza és gyarapodott az egyes ember is. Egy lényeges követelménynek azonban nem tettünk eleget: nem szüntettük meg a felülről jövő kezdeményezések, döntések kizárólagos gyakorlatát. Akkor kellett volna egész törvénykezésünket, választási szisztémánkat úgy átalakítani, hogy valóban a nép gyakorolhassa a hatalmat. Az elmulasztott lépéseket ma kell pótolnunk - mondotta a Politikai Bizottság tagja -, s ez nem kevés áldozattal jár. Szólt a napokban várható áremelések hatásáról, a piacgazdaság megteremtésének a szükségességéről, majd kijelentette: politikai reformelképzeléseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha szigorúan tovább folytatjuk a gazdasági reformokat is. Tudni kell azonban, hogy ma minden szintű gazdasági döntésnél három kényszerítő körülmény érvényesül. Egyrészt nemzetközi hitelünk megőrzése és a gazdasági csőd elkerülése érdekében mindenáron fenn kell tartanunk az ország fizetőképességét. Másrészt számolni kell a lakossági terhek növekedésével. Jóllehet a lakossági fogyasztás csökkentésére nem lehet jövőt építeni, átmenetileg ezt is vállalnunk kell. Harmadrészt nehezít minden mai döntést az a tény, hogy az elmúlt években a párt és a kormány vezetése a lakossági terhek növekedését mindenáron igyekezett megakadályozni. El akarta kerülni a termelési szerkezetváltással együttjáró átmeneti munkanélküliséget, az árrendszer átalakításához kapcsolódó áremeléseket, s miközben erre koncentrált, a nehézségek tovább sokasodtak. - Ma csak azt az utat választhatjuk, hogy az ezzel járó nehézségek vállalásával és a termelés fokozásával 2-3 év alatt megteremtjük a kibontakozás alapjait. Eygidejüleg meg kell teremtenünk azt a szociális védőhálót is, amely a legnehezebb körülmények között élőket átsegíti ezen az időszakon. Berecz János utalt arra, hogy az ország előtt álló feladatok megoldása érdekében minden társadalmi réteg összefogására szükség van. Ennek kapcsán elmondta, hogy a párt korábban lebecsülte az értelmiség szerepét, nem vonta be őket a döntéselőkészítési folyamatokba. Most, mikor ezt megteszi, a munkások teszik fel a kérdést, miért becsüli őket kevésbé az MSZMP? A Központi Bizottság titkára kijelentette: a Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is munkáspárt marad. Ugyanakkor - itt utalt Grósz Károly pártfőtitkárnak azon kijelentésére, miszerint az MSZMP értelmiségi párt is akar lenni - a befogadásra és a teljesítésre kötelezettek pártjából a gondolkodó nép pártjává kívánunk válni. (folyt.köv.) 1989. január 5., csütörtök 21:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Berecz János látogatása Záhonyban (3. rész)
A Politikai Bizottság tagja részletesen szólt a Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezleten szerzett tapasztalatairól, majd a megyét is érintő cigánykérdésről fejtette ki a véleményét. Ennek a problémának a megoldása nélkül nem lehet sem belső, sem külső nyugalmunk - mondotta. - A cigányok itt élnek velünk, s minden valószínűség szerint magyarnak is vallják magukat. Ha fenntartással, bizalmatlansággal kezeljük őket, arra az egész cigányság fenntartással, sőt gyűlölettel reagál. A mai nehéz helyzetben rendkívül fontos számunkra a közbiztonság, amit nem lehet csak hatalmi eszközökkel, rendőri, bírói intézkedésekkel megteremteni. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a társadalom egy rétegét mi magunk szorítjuk a bűnözés szélére. A megoldás csak az lehet, ha befogadó nép vagyunk, s mindenkivel együtt dolgozunk, aki tisztességesen akar élni ebben az országban. Olyan közösségekre van szükség itt, Szabolcs megyében is, ahol a bizalom az építőerő, s magyarok és cigányok együtt léphetnek fel bármiféle bűnözés ellen. Berecz János végezetül Záhony jelentőségét, a MÁV üzemigazgatóság munkáját méltatta. Mint mondta, Záhony nem csupán Európa legnagyobb szárazföldi kikötője, hanem a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok középpontja is. Szükség volt rá akkor, amikor ez az együttműködés meghatározó volt, de szükség lesz rá ezután is, amikor esetleg kisebb szerep jut a kétoldalú kapcsolatoknak. Minél inkább növekszik Magyarország gazdasági együttműködése Nyugat-Európával, s minél inkább megvalósul a Szovjetunióban a gazdasági átépítés, annál inkább összefonódik gazdaságilag egész Európa. Ha pedig létszükséglet lesz az európai gazdasági együttműködés, megnő az átrakókörzet szerepe is: Záhony a gazdasági kapcsolatok fejlődésének össz-európai kikötőjévé válhat - mondotta végezetül a Központi Bizottság titkára. (MTI) 1989. január 5., csütörtök 21:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »