![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Nagy Sándorral
|
![](../img/spacer.gif)
Jolion Naegele) Washington, 1989. január 13. (Amerikai Hangja, Reggeli híradó) - Nagy Sándor, a magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke a budapesti Parlament folyosóján interjút adott Jolyon Naegele, Amerika Hangjel kelet-európai tudósítójának. Most ezt A beszélgetést ismertetjük. - A legújabb magyarországi áremelések nyomán - amelyek ellen a Szakszervetek Országos Tanácsa is tiltakozott - mindössze egyetlen egy sztrájkról érkezett jelentés. Mennyiben jelent az Ön számára meglepetést ez az aránylag enyhe reakció? - Én azt gondolom, hogy ez nem a véletlen műve. Ugye itt két különböző dologról van szó. Az egyik az, hogy ez valóban rendkívül súlyos ez az áremelkedés, és abszolút érthető, hogy nagyon-nagy indulatokat váltott ki - ez a dolog egyik fele. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy a szakszervezetek is tulajdonképpen azért a felhívásukban arra is súlyt helyeztek, hogy a tiltakozásnak lehetőleg ne olyan formája alakuljon ki, ami tömeges munkabeszüntetésekhez vezet, mert azzal nem válaszolunk az eredeti problémára, esetleg még. súlyosabb helyzetbe kerül az ország. És én azt gondolom, hogy az emberek azért ezt megértették. Es nem csak hogy megértették - maguk is így gondolkodnak. Senkit nem vonz egy olyan perspektíva - mondhatnék itt országneveket, de szándékosan nem akarok példálózni -, ahol aztán kezelhetetlen viszonyok alakulnak ki, és végül gazdasági és politikai értelemben egyaránt megsínyli az ország. Van egy a harmadik része is a dolognak - és én azt gondolom, hogy ez is fontos -, hogy tudniillik a SZOT-közleményben kilátásba helyeztük azt is,'hogy újratárgyalását kezdeményezzük a megállapodásoknak, ha az árszívonal számottevően magasabb, mint amiben eredetileg megállapodtunk. És nagyon úgy néz ki, hogy ez be fog következni. Most folynak a számításaink, és nem zárom ki: a SZOT- elnökség újbóli ülésén esetleg ilyen kezdeményezés fog megfogalmazódni. - Az újonnan elfogadott egyesülési törvény lehetővé teszi független szakszervezetek megalakítását is. Aggasztja-e ez a tény a Szakszervezetek Országos Tanácsát? - Ellenkezőleg. Mi nem az egyesülési törvény általános szabályaihoz képest akarunk szakszervezeti törvényt - azzal nekünk semmi bajunk nincs. Hanem úgy gondoljuk, hogy egy szakszervezeti törvényben azokat a jogokat és kötelezettségeket kell szabályozni, amely a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviseletének viszonyát rendezik. Tehát itt egészen más kérdésekről van szó. - Tulajdonképpen hol is rejlik az ellentét a kormány és a szakszervezetek között a sztrájkjog tekintetében? - A sztrájkjog tekintetében a legfontosabb vitapontok tulajdonképpen megoldódtak. Nagyon sok vitapontunk volt az elmúlt két hónap során. Lényegében leszűkültek két lényeges kérdésre. Az egyik a szolidaritási sztrájk lehetősége. A kormány nem akarja ezt biztosítani, mi pedig ragaszkodunk hozzá. A másik pedig, ami lényeges kérdés, hogy szerintünk nemcsak szakszervezeti jog a sztrájk szervezése, hanem az alapvető kollektív munkavállalói jog is - tehát mind a munkavállalónak, mind a szakszervezetnek van joga sztrájkot szervezni. - Magyarország, mint kommunista állam, azt tartja magáról, hogy a dolgozó paradicsoma. Hogyan egyezteti össze ezt a fajta önmeghatározást a dolgozók sztrájkjogával? - Hát messzire vezetne, hogyha nagyon részletesen akarnék erre a kérdésre válaszolni. Mindenekelőtt azt tudom rá mondani, hogy a mi tulajdonviszonyaink között a munkáltatói és a munkavállalói helyzet nagyon élesen elkülönül. Ez az alapkiindulópont. Hosszú ideig az ideológia azt tartotta - kétségkívül -, hogy mivel társadalmi tulajdon van, mivel a dolgozók egyúttal tulajdonosok is - ezért lényegében a tulajdonos saját magával szemben nem léphet fel. Azonban azt kell mondanom, hogy az állami tulajdonnak a jelenlegi formája nem azonos a társadalmi tulajdonnal. Jelenlegi formája az nem azonosítható az orosz emberek számára megfogható társadalmi tulajdonfogalommal. Ha viszont a tulajdoni viszonyok oldaláról fogjuk meg a problémát, akkor azt kell mondani rá, hogy nekünk az az érdekünk, hogy a tulajdon társadalmasítása tovább menjen - de pillanatnyilag nem tartunk ott. Az állami tulajdon az nem egy olyan tulajdonforma, hogy közvetlen tulajdonosi funkciókat a munkavállalók is gyakorolhatnának. (folyt.)
1989. január 13., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|