|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (25. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi ------------- Stúdiójának szerkesztő-riportere mindenekelőtt elnézést kért az október 17-ei spontán felszólalásának pontatlanságaiból fakadó félreérthetőségért, illetve félremagyarázhatóságért az aláírásgyűjtőív aláíróitól. Elismerte, hogy ténykérdés a több mint 100 ezer hiteles aláírás, éppen ezért javasolta: fogadja el a Parlament a kormány indítványát, és írja ki a törvény szerint - a meghozott törvény megerősítésére - a népszavazást. Véleménye szerint nincs igaza Tallóssy Frigyesnek abban, hogy a népszavazás eredménye nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a rendelkezés úgy szól: a népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki. Meggyőződését fejezte ki: a népszavazást ki kell írni, és ha a nép úgy dönt, hogy most akar köztársasági elnököt választani, és ez csak a továbbiakban legyen a Parlament joga, ennek tudatában határozzon az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás kiírásáról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke elmondta, hogy egy, a jogszabály által nem tiltott kérdésre több mint 100 ezer állampolgár kérte a népszavazás elrendelését. De ha ez a kérdés nyelvtanilag nem pontos, tartalma nem érthető, akkor melyik esetben jár el helyesen az Országgyűlés? Akkor-e, ha átfogalmazva, érthetőbbé téve bocsátja népszavazásra, vagy akkor, ha nem változtat rajta? A képviselő a pontos tájékoztatást követelve annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben a kérdésen nem változtatnak, kötelességük olyan magyarázatot fűzni hozzá, amely érthetővé teszi annak tartalmát. Először lesz ebben az országban népszavazás. A Parlamentnek becsületes tájékoztatással kell segíteni a népet döntésében. El kell mondani, hogy ha döntésük a választások előtti köztársaságielnök-választás mellett szól, a Magyar Köztársaság első elnökét a nép közvetlenül, titkos szavazással választja. Ellenkező esetben ezt a jogot átengedi a Parlamentnek - jelentette ki a képviselő. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|