![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A menekültek jogai (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A Külügyminisztériummal együttműködve bekapcsolódhatna ez a hivatal a menekültek ügyeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek tevékenységébe. Kapcsolatot tarthatna az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Vöröskereszttel, illetőleg külföldi magánszervezetekkel, alapítványokkal, egyházi szervezetekkel. Ezt a hivatalt fel kellene jogosítani arra, hogy - első fokú szervként - döntsön a menedékért folyamodók ügyében. Célszerű lenne megvizsgálni, miként kísérhetné figyelemmel a külföldön élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését, hogyan tarthatna kapcsolatot a kisebbségek érdekvédelmi és -képviseleti szerveivel. Elsősorban koordináló szerv lehetne. Összehangolná azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek hivatottak megoldani a menekültek valamilyen problémáját. A kötetben közzétett más tanulmányok szerzői a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról, más országok nemzetiségi és menekültügyi politikájáról, a romániai magyarság és a hazánkban letelepedni kívánó menekültek helyzetéről írtak. Ezeket az írásokat - mellékletként - a nemzeti kisebbségek jogaival és a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények, illetve egyes államok belső joghatóságában alkotott törvények szemelvényei egészítik ki. (MTI)
1989. február 21., kedd 17:44
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A menekültek jogai (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 22., szerda - Szükséges lenne országos menekültügyi hivatal létesítése - javasolták a Nemzeti kisebbségek és a menekültek jogai cimű tanulmánykötetben, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája adott ki ezekben a napokban. A könyv szerkesztője dr. Timoránszky Péter - aki az Igazságügyi Minisztériumban alakult alkotmányelőkészítő bizottság tagja - cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy most, amikor a romániai magyarok ezrei menekülnek hazánkba, újra felvetődött a régi igény: állami szerv foglalkozzék a menekültek problémáival. A kormány által e célra létrehozott bizottság ugyanis nem képes megbirkózni a rá háruló sok feladattal. A romániai menekülteket főleg társadalmi szervezetek és egyházak karolták fel.
A menekültügy és a menedéknyújtás az állam hatáskörébe tartozik. A menedéknyújtás az állami szuverenitás gyakorlásának egyik megnyilvánulási formája, törvényileg szabályozott keretek között történhet - hangsúlyozta. Az országos menekültügyi hivatal hatás- és feladatkörébe tartozhatnának a menekültek élelmezésével, segélyezésével, álláshoz és lakáshoz juttatásával, gyógykezeltetésével, oktatásával, jogvédelmével és családegyesítési problémáival kapcsolatos ügyek. Együttműködhetne más szervekkel a menekültek érdekvédelme, biztonsága, más országba utazása ügyében. Nem látják okát annak - hangsúlyozta Timoránszky Péter - hogy a menekültek miért ne utazhatnának tovább, akár végleges letelepedés szándékával az őket befogadó más országba. A kivándorlás, illetve a letelepedés helyének megválasztása olyan jog, amelyet több nemzetközi egyezmény minden állampolgár számára biztosít, s Magyarország részt vesz ezekben az egyezményekben. A menekülteket - ha élni kívánnak e jogokkal - a menekültügyi hivatal láthatná el a szükséges útiokmányokkal. Ugyancsak e hivatal vizsgálhatná továbbutazásuk lehetőségeit, körülményeit és más hazai, valamint külföldi szervekkel együttműködve segíthetné a menekültek továbbutazását. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 23:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A menekültek jogai (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A Külügyminisztériummal együttműködve bekapcsolódhatna ez a hivatal a menekültek ügyeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek tevékenységébe. Kapcsolatot tarthatna az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Vöröskereszttel, illetőleg külföldi magánszervezetekkel, alapítványokkal, egyházi szervezetekkel. Ezt a hivatalt fel kellene jogosítani arra, hogy - első fokú szervként - döntsön a menedékért folyamodók ügyében. Célszerű lenne megvizsgálni, miként kísérhetné figyelemmel a külföldön élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését, hogyan tarthatna kapcsolatot a kisebbségek érdekvédelmi és -képviseleti szerveivel. Elsősorban koordináló szerv lehetne. Összehangolná azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek hivatottak megoldani a menekültek valamilyen problémáját. A kötetben közzétett más tanulmányok szerzői a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról, más országok nemzetiségi és menekültügyi politikájáról, a romániai magyarság és a hazánkban letelepedni kívánó menekültek helyzetéről írtak. Ezeket az írásokat - mellékletként - a nemzeti kisebbségek jogaival és a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények, illetve egyes államok belső joghatóságában alkotott törvények szemelvényei egészítik ki. (MTI)
1989. február 21., kedd 23:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|