![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar-osztrák kapcsolatok (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 7., kedd - Garajszki István, az MTI diplomáciai tudósítója írja:
,,Különleges,,, ,,modellértékű,,, ,,nemzetközi jelentőségű,, - a kapcsolatok értékelésének politikai szótárából Keleten és Nyugaton egyaránt e három minősítést használják a leggyakrabban a magyar-osztrák viszony jellemzésre. A két világrendszer határvonalán elhelyezkedő országok évtizedes jószomszédságukkal példázzák: a társadalmi fejlődés eltérő útját járó államok a békés egymás mellett éléstől közös akarattal eljuthatnak a békés együttműködésig. A kapcsolatok szorosra fűzésének hosszú évei alatt Magyarország és Ausztria a kontaktusok változatos formáit alakította ki, s az együtműködés, a párbeszéd, az érintkezés a két ország között ma már a politikai, a gazdasági és a társadalmi-humanitárius szféra minden szintjét átfogja. Továbbfejlesztésüknek, elmélyítésüknek biztosítéka a kapcsolatrendszer megújulásra kész folyamatossága. Alig negyed éve, hogy a két ország legfelsőbb szintű vezetői - az akkor még miniszterelnöki tisztében Bécsbe látogató Grósz Károly és vendéglátója, Franz Vranitzky kancellár - az együttműködés új lehetőségeiről tárgyaltak, s máris küszöbön áll az újabb magas szintű találkozó: Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky kormányfő találkozója. A február közepére tervezett megbeszélés határ menti munkatalálkozó lesz, amely a magyar-osztrák viszony alakulását figyelemmel kísérők számára már jól ismert fogalom. A két ország érintkezésében ez a forma honosodott meg a protokolláris kötöttségektől mentes, intenzív, tárgyszerű eszmecserék lebonyolítására. Ennek megfelelően a találkozó két tervezett színhelyén - a reformkor nagyjának, Széchenyi Istvánnak a szellemét idéző Nagycenken és a magyar vonatkozásáról is ismert festői burgenlandi kisvárosban, Rusztban - a két kormányfő szűk körű kísérettel ül a tárgyalóasztalhoz. Bár a találkozó folytatása, szerves része a magyar-osztrák megbeszélések hosszú sorának, a maga nemében egyben az első is, hiszen Németh Miklós kormányfőként most első ízben látogat külföldre. A találkozó munkajellegéből adódóan várhatóan minden olyan kérdés terítékre kerül, amely a két ország kapcsolatait valamilyen formában érinti. Ezzel együtt mind magyar mind osztrák részről kiemelt figyelmet szentelnek a gazdasági kontaktusok alakulásának, mivel a két ország jelentős helyet foglal el partnerének gazdasági viszonyrendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 7., kedd 17:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar-osztrák kapcsolatok (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a vegyesvállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17.7 milliárd schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18.2 százalékkal, a rákövetkező esztendőben pedig további 11.4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeret; éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takarékosság, de világpiaci árváltozásoknak - így például a kőolaj leértékelődésének - is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen alakulására. A magyar kiviteli szerkezet ,,konjunktúra-érzékenységére,, utal, hogy az Ausztriába szállított hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók, félkésztermékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek teszik ki. Ugyanakor magyar részről a csökkenést elemezve azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását, versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai akadályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az Általános Vámpreferencia-rendszer - GSP - Ausztria által alkalmazott kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a vállakozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet megvetni. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:45
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar-osztrák kapcsolatok (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ehhez várhatóan új impulzust ad az év elején életbe lépett magyar társasági törvény. A magyar-osztrák kapcsolatok jövőbeli alakulásának egyik meghatározó kérdése Ausztria közeledése a teljes belső integráció felé haladó Európai Gazdasági Közösséghez. Így előreláthatóan ezt a problémakört is érintik a határ menti munkatálkozón. Magyarország megértéssel tekint az ilyen jellegű osztrák törekvésekre, álláspontja szerint azonban ez nem hátráltathatja példás kapcsolatrendszerünk tovább fejlesztését. Szakértők szerint egyébként Ausztria csatlakozása az Európai Közösségekhez jóval túlnyúlhat a 90-es évek közepén, egyes becslések szerint a határidő akár az ezredfordulóig is kitolódhat. A kormányfői megbeszélések minden másnál dinamikusabb fejlődést konstatálhatnak a kulturális kapcsolatok területén. A sokszínű együttműködést üdvözölve mindkét fél elvi alapállása az, hogy még többet lehet és kell tenni az embereket, a két ország lakosságát közvetlenül is előnyösen érintő lehetőségek kiaknázására. A közvetlen lakossági kapcsolatok erősödésének örvendetes fejleménye az idegenforgalom dinamikus felfutása: tavaly az előző évinél 17.8 százalékkal több, összesen 3 millió 844 ezer osztrák beutazót regisztráltak, míg a magyar-osztrák határt átlépő hazai utazók száma 2 millió 971 ezerre emelkedett a világútlevél bevezetése nyomán. A magyar kiutazók száma 1987-ben mindössze 447 ezer volt. (MTI)
1989. február 7., kedd 17:48
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|