Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

Pozsgay Imre Debrecenben - üzemlátogatás, pártaktíva (1. rész)

1989. január 20., péntek - Csütörtöktől háromnapos látogatáson Hajdú-Bihar megyében tartózkodik Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. Pénteken reggel a Debreceni Tartósítóipari Kombinátban folytatódott a programja. Ott Nagy Gábor vezérigazgató tájékoztatta a mintegy 5 ezer dolgozót foglalkoztató vállalat munkájáról. Pozsgay Imre ezután gyárlátogatáson vett részt, majd Hajdú-Bihar megye élelmiszerfeldolgozó vállalatainak igazgatóival, párt- és szakszervezeti titkáraival találkozott és az ágazatot érintő legfontosabb kérdésekről folytatott velük eszmecserét. A résztvevők többek között kifejtették, hogy az állandóan változó szabályozórendszer bizonytalanságban tartja a gazdálkodókat, s bizalmatlanságot szül a kormánnyal szemben. Ez a bizalmatlanság - az üzemi vezetők szerint - kölcsönös: a központi intézkedések tanusítják, hogy a kormányzat sem bízik a gazdálkodókban. Kérték Pozsgay Imrét, segítse elő e kölcsönös bizalmatlanság feloldódását. Ugyancsak felhívták a figyelmét arra a tarthatatlan állapotra, miszerint a magyar élelmiszergazdaság - meglévő aktívumunk okán - ki akar vonulni a szovjet piacról. Ennek - mint kifejtették - kettős veszélye is van: egyrészt potenciálisan kiszorulunk egy óriási piacról, másrészt elveszíthetjük azokat a tőkés partnereinket is, akik a magyar gazdaság közvetítésével látnak lehetőséget a szovjet piacokon való megjelenésre.

Délután pártaktívaértekezletet tartottak a debreceni városi
sportcsarnokban. Postás Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Pártbizottság
első titkára a mintegy 3000 kommunista előtt elmondotta: három
évtizede nem volt példa a városban arra, hogy a pártalapszervezetek
képviselői ilyen számban és összetételben közvetlenül kapjanak
információkat a párt és a kormány egyik vezetőjétől.

    A nagygyűlésen Pozsgay Imre a pártalapszervezetek és a politikai
reform címmel tartott előadást. (folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 21:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay Imre Debrecenben - üzemlátogatás, pártaktíva (2. rész)

Bevezetőjében a politikai és a gazdasági reform összefüggéseit
elemezve kijelentette: a politikai reform nem pótlék a gazdasági
reform helyett és főleg nem vigaszdíj a népnek, amiért romlanak az
életkörülmények. Ellenkezőleg: az az alapvető cél, hogy a politikai
reform eltakarítsa a gazdaság útjából azokat az irracionális
beavatkozási és teljesítményrontó kapcsolatokat, amelyek miatt ma
gazdasági válságot élünk át. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy
1968-ban bebizonyosodott: a gazdaság átalakítása nem nélkülözheti a
politikai intézményrendszer reformját. A történelmi példa arra int,
hogy a politikai és a gazdasági reformot egyidejűleg kell
megvalósítani. Olyan elintézetlen ügyeink figyelmeztetnek erre -
mondotta -, mint az árreform, a bérreform, a költségvetés reformja,
az önkormányzatok gazdasági megalapozása, vagyis a cselekvő ember
gazdasági környezetének és a vállalkozások piaci feltételeinek a
megteremtése.

    A Politikai Bizottság tagja részletesen beszélt a hazánkban
tapasztalható válságjelekről, amelyek legmarkánsabban a gazdaságban
jelentek meg. Mint mondta, elmaradtunk a világ gazdasági-technikai
fejlődésének fő irányától, de remélhetően ez nem végzetes lemaradás.
A felzárkózás, a modernizáció sürgető parancs, de tudnunk kell, hogy
eszköz- és tőkeszegény környezetünkben csak az emberi tartalékra
számíthatunk: a vállalkozni képes új típusú személyiségre.

    Pozsgay Imre a megújulással kapcsolatban szólt a demokráciáról.
Mint mondta, nem az a demokrácia, amikor különleges elhivatottság és
civil kurázsi kell a szót kimondani, hanem amikor a szókimondás
természetes dolog. A reformgondolat elindítója a párt volt -
folytatta - mégis egyfajta tétovaság, bizonytalanság tapasztalható a
párttagságban és a vezető testületekben. A Politikai Bizottság tagja
szerint a párttagság érzi és átéli a felelősségét annak, ami az
elmúlt 15-20, de elmondhatjuk 40 esztendőben történt. Ezen a
felelősségen el kell gondolkodni, s a pártnak is egy újfajta
önismeretre és jobb szervezetre van szüksége ahhoz, hogy a
tagságában rejlő tartalékok - éppen a reform, a megújulás érdekében
- mozgásba jöjjenek.

    Az ország kormányozhatóságával, illetve kormányozhatatlanságával
összefüggésben rámutatott: egy ország nem attól kormányozhatatlan -
mondotta - mert sokszínű politikai és érdekképviseleti, érdekvédelmi
ambíciók jelennek meg egy plurális politikai színtéren. Inkább
attól, amikor a szándékolt kormányzati magatartás és a valóságos
folyamatok eltérnek egymástól. Ez pedig nem mai jelenség, ez 15-20
éves öröksége a mostani kormánynak, amivel meg kell küzdenie.
(folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 21:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay Imre Debrecenben - üzemlátogatás, pártaktíva (3. rész)

Pozsgay Imre a továbbiakban arról beszélt, hogy a társadalmi
bizalom helyreállításában fontos szerepe van az MSZMP-nek, de az nem
valósulhat meg a teljes nyilvánosság nélkül. Ezen a téren felhívta a
figyelmet egy félreértésre, miszerint a sajtónak, a rádiónak és a
televíziónak kötelessége kormánypártinak lenni, s ha ezt nem
teljesíti, ott irányítási zavarok vannak. Korábban valóban ez volt a
program, az elvárás a sajtóval szemben, ma azonban más a helyzet:
világos beszédre van szükség. A párt dolga - folytatta az előadó -
saját sajtójának az irányítása, s emellett küzdenie kell azért, hogy
eszméivel, programjával ott is nyilvánosságot kapjon, ahol nincsenek
intézményei. A kormány dolga pedig nemzeti programot adni a
rádiónak, a tévének addig, amíg azok állami intézmények. Olyan új
törvényt kell előkészíteni, amely a sajtószabadságból kiindulva, az
alkotmányosság tiszteletben tartása mellett az állampolgároknak is
megadja a lap- és tévéalapítás, vagy a terjesztés jogát. Itt csak az
a kérdés, hogy politikai proletár kisebbrendűségi érzéssel megyünk-e
bele ebbe a helyzetbe, vagy azzal az önbizalommal, hogy irányító
szavunk lesz ebben a nyilvánosságban.

    Ehhez koalíciós kormány és plurális parlament kell, ahol a
koalícióra, valamint az ellenzékiségre vállalkozók tiszta helyzetet
teremtenek a nyilvánosságban, a kormány programjának támogatásában.
Jelenleg ugyanis - bár folynak a viták a parlament legitimitása
körül -, az országgyűléssel kapcsolatban a kormánynak lenne legtöbb
oka a panaszra, s ez az intézmény jelenlegi formációjának a
természetéből és nem a képviselők hozzá nem értéséből adódik. Amíg
kétféle vagy többféle nyilvánosság létezik, a kormány nem tudja
eldönteni, hogy egy bányászsztrájknak vagy a vízlépcső elleni
tiltakozásnak van-e nagyobb súlya.

    A nyilvánosság torzulásainak, zavarainak fejtegetése után
Pozsgay Imre a társadalom tagoltságáról beszélt. Mint kifejtette, az
érdekviszonyokban és az ideológiában bekövetkezett áttörés után a
dolgok természetes rendje szerint következik be az áttörés a
politikai intézményrendszerben. Ebbe be kell illeszkedni, s
különféle szerveződésekkel tudnunk kell politikai küzdelmet
folytatni - mondotta. - Ugyanakkor azt is látni kell, hogy - bár a
párt és annak reformgondolkodása itt-ott maga is zavarodottságot
hordoz - az új szerveződéseket is jellemzi ez a zavar.

    - Mégis azt mondom - folytatta az államminiszter -: e politikai
szerveknek a jelentkezése és a plurális politikai tartományban való
kifejeződése viták és küzdelmek után növelni fogja az ország
stabilitását és politikai kultúráját. (folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 21:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay Imre Debrecenben - üzemlátogatás, pártaktíva (4. rész)

A nagyobb veszélyt nem ez, hanem a politikai névtelenek, a politikai
érdeklődést közvetlenül nem mutatók negy tömege rejti. Ez nagyobb
politikai bizonytalanságot tartalmaz, mint a szervezetek
megjelenése. Utóbbiak ugyanis meghatározzák magukat, s mi
meghatározzuk a hozzájuk való viszonyunkat. De az előbb említett
bizonytalansághoz nehéz kormányzatot teremteni. Sok veszély rejlik
abban, hogy e tartományban a politikai megmozdulások vezérlő elve
nem a politikai belátás, hanem a közérzület és -indulat. El kell
érnünk, hogy politikai rendszerünk nyitottságával, reformjával a
politikai névtelenek száma, s a látszatra indifferens, ám súlyos
elégedetlenségeket hordozó tömeg száma csökkenjen - mondotta
végezetül Pozsgay Imre a debreceni pártaktíván.

    Az államminiszter szombaton - hajdú-bihari látogatásának
befejezéseként - részt vesz és felszólal az egyetemi és főiskolai
pártbizottsági titkárok országos tanácskozásán. (MTI)


1989. január 20., péntek 21:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD