|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall-kormány: ügyetlenül, de jó irányban
|
------------------------------------------
München, 1990. szeptember 18. (SZER, Magyar híradó) - Hamburger Mihály általában értékeli a magyar kormány külpolitikáját:
Göncz Árpád köztársasági elnök az Egyesült Államokban tartózkodik, Antall József miniszterelnök nemrég Olaszországban tárgyalt, ma pedig Budapestre érkezett Margaret Thatcher brit miniszterelnök. Most utazott el Enricque Baron Crespo, az Európa Parlament elnöke és kísérete, és Magyarország vendége volt az Európa Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozó delegációja Habsburg Ottó vezetésével.
Külpolitika, ó Vajon továbbra is sikerágazat, vagy netán - miként ezt az ellenzék, vagy annak egyes tagjai állítják - az Antall-kormányzat még azt is elrontotta, amit elődei a külpolitikában létrehoztak? Igaz-e - ezt állítja tudniillik Tamás Gáspár Miklós -, hogy Kádár és Grósz sikeresebb volt a külpolitikában, mint Antall József és munkatársai?
Már itt leszögezem véleményemet. Tamás Gáspár Miklós írása nem más, mint a saját pártjának is oly sok kárt okozó mucsaizás folytatása.
Tovább megyek ennél: az ellenzék egyesített sortüze Jeszenszky Géza külügyminiszterre és rajta keresztül a mai magyar külpolitikára indokolatlan. Nem látszik indokoltnak az az érv, miszerint a kormányzat kizárólag az elődei által kitaposott úton haladna. Sem abban a formában, hogy kizárólag kihasználja az abban rejlő előnyöket, de még kevésbé a Tamás Gáspár Miklós által megfogalmazott formában. Szerinte ugyanis az új kormányzat csak elrontja elődei tevékenységét. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar külpolitika - 1. folyt.
|
Szerintem egészen másról van szó. Ha lassan és ellentmondásosan is, valójában egy új külpolitikai koncepció körvonalai bontakoznak ki a kormányzat tevékenysége nyomán. Igaz, már korábban megtörtént a nyitás Nyugat felé, de a nyugati nyitás ma prioritást élvez. Egyszerre kényszer ez és józan belátás. Kényszer annyiban, hogy kiderült: a Közép-Európáról, az osztrák-magyar monarchiáról, vagy a cseh-lengyel-magyar testvériségről szőtt vágyképek illúziók. És nemcsak azért, mert Romániával nem jók a kapcsolataink, sőt még Csehszlovákiával sem felhőtlen a viszonyunk, hanem azért is, mert gazdaságilag ennyire visszamaradott országok összefogásából, integrációjából egyértelmű felemelkedés aligha következhet be bármelyikük számára.
A nyugati nyitás persze a Német Szövetségi Köztársaságon keresztül történt. Így volt ez már Kádár idején, amikor Bonn első számú kereskedelmi partnerré lépett elő, majd a szociáldemokraták keleti politikája a jó viszonyt politikailag is megváltoztatta, de adódott ez a Horn Gyula-féle határmegnyitásból is.
Ezt szolgálta az a korábbi magyar külpolitika, amely a nyugati nyitás mellett mindvégig és elsősorban a szovjet érdekeket vette figyelembe. Kényszerpálya és adottság tehát a német orientáció, de korántsem egyoldalú, bár kétségtelenül erős gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Ez ugyanis nem a magyar óhajokon múlik. Az egyesült Németország Európa gazdaságilag legerősebb és Magyarországhoz közel fekvő hatalma; olyan, amely hajlandó anyagi áldozatokra, és ha csak óvatos formában is, a leginkább érti meg a magyar kormányzat kisebbségekkel kapcsolatos aggodalmait és törekvéseit. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar külpolitika - 2. folyt.
|
Ettől függetlenül a magyar kormányzat igen fontosnak tekinti a francia, az osztrák, az olasz, az angol és az amerikai kapcsolatok kiépítését. Íly módon próbálja elkerülni, hogy egyoldalúvá váljék a német orientáció.
A Szovjetunió kivonulása a térségből egyfajta űrt hagyott hátra, és ezt az űrt csak független külpolitikával lehet betölteni. Lehet, hogy az Antall-kormányzat elkövet ügyetlenségeket ebben, nem minden javaslata vagy elképzelése helytálló, de mindenképpen jó irányban keresi a külpolitikai kérdések megoldását. +++
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|