|
|
|
|
Bush távol-keleti útja előtt (1.rész)
|
1989. február 22. kedd (MTI-Panoróma) - George Bush amerikai elnök első hosszabb külföldi útja a Távol-Keletre vezet: Bush a hét végén Tokióban részt vesz Hirohito császár temetésén, majd kétnapos látogatást tesz Pekingben, négyórásat Szöulban.
Bush január végi beiktatása óta csak Kanadában járt, egyetlen napra. Így a gyors ázsiai út a jövendő amerikai külpolitika egyfajta jelképének is tekinthető, még ha időzítése valójában a véletlennek köszönhető: az elnök bizonyosan nem tenné most meg az utat, ha Hirohito temetése nem kinálná az alkalmat. Tokió azonban mindjárt két jó lehetőséget is kínál. Az egyik, hogy Washington gesztust tegyen és aláhuzza Japánhoz fűződő kapcsolatainak jelentőségét olyan időszakban, amikor a szigetország mindinkább meghatározó szerepet kezd játszani a világban, elsősorban gazdasági szempontból. Mig az Egyesült Államok - költségvetési gondjai közepette - fokozottan kíván támaszkodni Japánra mind a térség védelmében, mind a fejlődő világ támogatásában, a két ország kereskedelmében lévő óriási japán többlet, Tokió protekcionizmusa változatlanul feszültségeket kelt. A legújabb példa az új harcigép ügye: Japán nem volt hajlandó megvásárolni az amerikai F-16-ost, hanem azt javasolta, hogy közösen gyártsák a gép korszerűbb, ,,FSX,, változatát. Az amerikai kormány egyetértett azzal, hogy így a hazai ipar kapja az 1.2 milliárdos beruházás 40 százalékát. A kereskedelmi tárcák viszont hevesen ellenzik a tervet, mondván: Japán így olyan korszerű amerikai technológiához jut, amellyel vetélytárs lehet ama területek egyikén is, ahol még nem az: a repülőgépépítésben. Washington a döntést elhalasztotta - Bush útja utánra. Mindenesetre a tényt, hogy az amerikai elnök is részt vesz az egykori háborús ellenség temetésén, japán részről nagyra értékelik. Bush Tokióban házigazdáin kívül egy sor állam- és kormányfővel tárgyal majd - kitűnö alkalom tájékozodó jellegű eszmecserékre nyugat-európai, közel- és távol-keleti vezetőkkel. Pekingbe Bush némi lélektani előnnyel érkezik: 1974-75-ben az Egyesült Államok összekötő irodájának vezetője volt ott s azóta is érdeklődéssel ápolja kapcsolatait. Feltehető, hogy az út mégsem került volna sorra éppen most, ha nem jelentették volna már be Mihail Gorbacsov tavaszi pekingi látogatását. (folyt)
1989. február 22., szerda 11:57
|
Vissza »
|
|
Bush távol-keleti útja előtt (2.rész)
|
Az amerikai elnök - érthetően - szeretné felmérni, milyen jellegű, méretű további közeledés várható Peking és Moszkva között. A washingtoni kormány illetékesei előzetesen úgy nyilatkoztak, hogy lehetetlen a visszatérés az 50-es évek viszonyához, így nem tartanak a szovjet-kínai reálpolitikai közeledéstől, sőt: az jótékony hatással lehet a térség viszályainak megoldására, elsősorban a koreai- és az indokínai félszigeten. A két Korea közledése, a vietnami csapatok Kambodzsából való kivonulása, illetve Kambodzsa jövője nyilván napirenden lesz Bush és vendéglátói között. Amerikai részről - a törvényhozás nyomására is - ellenzik, hogy a polpotisták bármilyen szerepet kapjanak Kambodzsa jövendő kormányában. Az amerikai-kínai kapcsolatok lényegében zavarmentesek, látványos változás nem várható. A kínai újraegyesítés kérdésével kapcsolatban Washingtonban - tajvani kérdésekre - az út előtt ismét arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az kínai belügy. Ugyanakkor megelégedéssel mutattak rá, hogy Kína immár az Egyesült Államok harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere: a forgalom értéke tavaly már 14 milliárd dollár volt, szemben a 10 évvel ezelőtt 1 milliárddal. Mindez mindenesetre nem elég ahhoz, hogy az Egyesült Államok minden kívánt, korszerű technológiát eladjon Kínának - e kérdések körül állandóak a súrlódások s az ügy feltehetően napirenden lesz Bush útján is. A behatóvá váló kapcsolatok egyik fontos jelzője egyébként, hogy immár 30.000 kínai diák tanul amerikai egyetemeken. Bush négyórás szöuli látogatása egyszerre kíván gesztus lenni a hű és katonailag fontos szövetségesnek - egyúttal az ellenzéknek, amelynek vezetőivel az elnök ugyancsak találkozik. A dél-koreai helyzet alakulása sajátos helyzet elé állítja Washingtont, hiszen - a demokratizálódással párhuzamosan erősödnek az Amerika-ellenes hangulatok, tüntetések (amelyekből Bushnak is kijuthat) s a törekvések az amerikai csapatok kivonására. A Fehér Ház már előre sietett leszögezni, hogy ezidőszerint még e csapatok csökkentése sincs napirenden, ugyanakkor bátorítani kivánják a két Korea párbeszédét. Washington a közelmúltban ismét engedélyezte, hogy diplomatái érintkezzenek a KNDK képviselőivel. (A két ország között nincs diplomáciai kapcsolat). Amint a Fehér Ház közölte, eddig Pekingben, Bangkokban és Moszkvában volt ilyen érintkezés, de érdemi eredmény nélkül. Heltai András (Washington) MTI-Panoráma
1989. február 22., szerda 11:59
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Örül, hogy Ipper Pált újra láthatja. Nagyon szereti a Il-es műsort, nem tudja abbahagyni , mig véget nem ér. Gratulál...
- Köszöni a TV-nek a Il-es programot.
- 216-552 Aggódó néző: Nem félnek-e attól, hogy márc. 15-én megismétlődik I956, a Rádió előtti ügy? Mi a teendő? A BM vagy a rendőrség nem intézkedik ebben az ügyben? Választ kér.
- n.n: Kéri a Pop-korong szignál zenéjét.
- Altner József 121-964: "Nehezményezem, hogy miért vagytok ilyen patkányok, hogy lehet ilyen moslék műsort leadni? - A ll-es l-es akármilyen műsoron!!!! Két film üti egymást. Legnagyobb kifogásom ez. Egyéb kifogásaim is vannak, erkölcsi, politikai. köszönöm, végeztem..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|