|
|
 |
|
 |
Jövőre megáll az infláció növekedése - Botos Katalin
nyilatkozata (2. rész)
|
Az eddigi rubelimport megdrágulása, az energiaárak szükséges
növekedése miatt jövő év elején valóban egyszeri, jelentősebb
áremelkedés várható. Az évközi folyamatokat, a vállalkozói szektor
és a piac kiépülését is figyelembe véve azonban az 1991-es esztendő
egészére nézve az ez évihez hasonló mértékű infláció számítható. A
minisztérium szakértőinek számítása alapján az infláció gyorsulását
a Gazdaságkutató Intézet jelentése által prognosztizált mértékben
semmi sem indokolhatja, hacsak nem az inflációs várakozások fokozott
növekedése.
A továbbiakban Botos Katalin elmondotta, hogy a hetvenes években
már kiderült: azokban az országokban, amelyekben a leggyorsabban
reagáltak az olajár-változásokra, a gazdaság helyzete viszonylag
rövid idő alatt stabilizálódott. Ahol az állami szektor jelentősebb
volt, és így tompították a világgazdasági hatásokat, az
alkalmazkodás időszaka kitolódott 4-5 évre. Az akkori szocialista
országokban 10 évnél is hosszabb idő kellett ahhoz, hogy megemésszék
a változásokat.
Magyarországon, a nagyfokú gazdasági liberalizálás, s a gyors
átalakulás következtében most igen drasztikusan hatnak az alapvető
világgazdasági változások: a jelentős olajár-emelkedés, a szovjet
olajszállítások csökkenése, a KGST-térségben kialakult együttműködés
rendszerének teljes átrendezése. De ez fokozott késztetést jelent
arra, hogy a magyar gazdaság rövid időn belül alkalmazkodjon az
átalakuló környezethez, és az erősödő piacgazdaság következtében
sikerüljön megfelelően javítani a versenyképességet.
A kormány ennek megfelelően továbbra is elkötelezett a gazdasági
liberalizáció, a privatizáció folytatása mellett, szorgalmazza a
költségvetési támogatások leépítését, és ezzel párhuzamosan
antiinflációs politikát folytat. Ezek nem ellentétes célkitűzések. A
privatizáció hatására és a szabadabb import révén ugyanis a kínálat
bővül, ami az áremelkedés ellen hat. Ugyanezt szolgálják a
monopolpozíciók megtörésére tervezett intézkedések is, például a
versenyhivatal létrehozása.
A költségvetési támogatások leépítése csak viszonylag kis
mértékben növeli az árakat. A kormány továbbra is szigorú pénzügyi
politikát folytat, megakadályozva a költségvetési hiány növekedését,
s így a fedezetlen pénkibocsátást, ami a gyorsuló infláció legfőbb
oka lehetne. (folyt.köv.)
1990. október 10., szerda 21:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|