|
|
 |
|
 |
- A népszavazásról - 12. folyt.
|
- Igen, Forgách úrnak annyira tetszik ez az érvelés, hogy itt a
televízióban szerepeltünk együtt, mármint ő meg én, és ott is
elmondta ezt a remek érvet, amiben az a vicces, hogy Tölgyessy
Péterrel és Sólyom Lászlóval együtt ő írta alá ezt a megállapodást,
pontosan kéne elvileg ismernie, hogy mi van a megállapodásban. A
megállapodásban szó sincs erről. A megállapodásban az van, mármint a
háromoldalú tárgyalásokat megelőző a tárgyalásokra vonatkozó
megállapodásban, hogy a tárgyalások időtartama alatt nem lehet
tárgyaláson kívüli eszközöket alkalmazni. Miután mi nem írtuk alá a
megállaodást, és a tárgyalás lezárult, semmiféle kötöttség nincs,
ami érvényes lenne a mi magatartásunkra. Tehát abszolut téved, ha
jóhiszemű vagyok, azt kell mondanom, hogy téved Forgách úr, amikor
ezzel érvel. Ez a dolog nem stimmel. Na most ha már róla esik szó,
ugye azt is el szokták mondani, és talán ez a kérdés most is
elhangzana, mert ezt is, úgy tudom, megfogalmazta a Népszabadságban,
hogy nem is igaz a kétszázezer aláírás, alig több mint százezer.
- Igen. Éppen ezért, érvénytelen.
- Igen, ezt nagyjából elsütötte, és tulajdonképpen azzal vádolt
bennünket, hogy törvénytelenségeket követünk el, mert kiskorúakkal
is aláírattuk az aláíróívet. Végül is, aki hallgatja a rádiót, vagy
aki egyáltalán látta, hogy hogy folyik ez az aláírásgyűjtés,
pontosan tudhatja, hogy egyszerűen technikai mód nincs arra, hogy
ellenőrizzék, hogy ki ír be valós adatot. De egyszerűen nevetséges
ez a vád, és ráadásul azért is tartom nevetségesnek, mert akárhogy
és akármint, több mint százezer hiteles aláírás van. Ebből a
szempontból teljesen mindegy, hogy hány nem hiteles.
- Nem teremtettetek politikailag bizonytalan légkört a
népszavazás kiírásával, hiszen az ellenzéki pártok egymás között sem
mind értenek egyet a kérdésben? (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|