|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (45. rész)
|
Az előkészítés során kritika érte a törvényjavaslat 11. szakaszában szereplő rendelkezést. Eszerint az a hadköteles, aki a 18. és a 23. életéve között engedéllyel nem kezdte meg sorkatonai szolgálatát, a jelenlegi szabályok szerinti 28 éves kora helyett 30 éves koráig hívható be a szolgálat teljesítésére. A behívhatósági korhatár felemelésére az állampolgárok érdekében van szükség. A katonai hatóságok ugyanis csak e korhatáron belül engedélyezhetnek szolgálathalasztást. Az elmúlt években azonban, bár nem nagy számban, de előfordult, hogy sorköteles fiatalok nem tudták befejezni tanulmányaikat 28 éves korukig. Ezért félbe kellett szakítaniuk tanulmányaikat, hogy katonai szolgálatukat letöltsék. A törvényjavaslat ennek elkerülése érdekében javasolja a behívhatósági korhatár felemelését. Az országgyűlési vitában sokan felvetették azt a problémát, hogy a bevonuló fiatalok jelentős részét lakóhelyüktől távoli alakulathoz irányítják. Ez gondot okoz a katonáknak, de a hozzátartozóknak is, s ebből adódik az az igen nagy számú áthelyezési kérelem is, ami sok ember munkaidejét köti le. A képviselői felvetésekre reagálva Kárpáti Ferenc elmondta: a problémát főként az okozza, hogy a csapatok elhelyezése, feltöltöttségének aránya nem egyenlően oszlik meg hazánk területén. Az Európában immár érezhető katonai enyhülés, a szembenállás csökkenése, a kölcsönös biztonság megteremtésének kedvező kilátásai reményt keltőek. Ebből kiindulva hazánk jelentős haderő-reformon munkálkodik, amelynek alapvető tartalma, hogy a hadsereg egyértelműen védelmi jelleget öltsön, ami nagyon sok tekintetben jelentős változásokkal fog járni. Kárpáti Ferenc elmondta azt is, hogy e nagy horderejű katonai doktrinális kérdésekkel egy időben széles körű reformokat terveznek a katonai tevékenység szinte minden területén. Ez ma már természetes is, hiszen ami a társadalomban végbemegy, törvényszerűen érvényes a hadsereg életére is. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű az emberi viszonyok alakulása, a bánásmód, a katonákról történő gondoskodás, az emberek közötti kapcsolatok humanizálása. Hangoztatta, hogy a fegyveres erőknél joggal megkövetelt feltétlen engedelmesség a parancsok végrehajtásában nem zárja ki - sőt a mai viszonyok között egyenesen megköveteli - a gondolkodó, öntevékeny embert. Ez pedig azt is jelenti, hogy szükség van az önálló véleményre, a feladatokhoz való alkotó hozzáállásra. Ezért minden parancsnoknak - bármilyen szinten dolgozik is - tudnia kell: a rábízott fiatalok hazafias kötelességüket teljesítik, amiben támogatni, ösztönözni kell őket, segíteni képességeik kiteljesedését. (folyt. köv.)
1989. június 28., szerda 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|