|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (44. rész)
|
Ezért a törvényjavaslat 6. paragrafusában a honvédelmi törvény 26.
paragrafusának 1. bekezdését a honvédelmi miniszter úgy javasolta
kiegészíteni: ,,A katonai szolgálati kötelezettség alapján a
hadköteles: sorkatonai és tartalékos katonai szolgálatot teljesít,
amelyek együttes időtartama a 30 hónapot nem haladhatja meg.,,
A törvényjavaslat az alternatív szolgálat teljesítésére
lelkiismereti okból ad lehetőséget, anélkül azonban, hogy a
lelkiismeret fogalmát közelebbről meghatározná. A lelkiismeret
pszichikai és etikai kategória, ami a hatósági eljárások számára
igen nehezen kezelhető. Ezért a kérelem elbírálására irányuló
eljárásban nem a lelkiismereti ok meglétét vizsgálják a hatóságok,
hanem azt, hogy aki arra hivatkozik, annak állításai
megalapozottak-e; egész életvezetésében tényleg betartja-e az
etikai, vallási és erkölcsi meggyőződését, s a jog által biztosított
lehetőségeket nem a kötelezettségei alóli kibúvásra akarja-e
felhasználni.
Ennek kapcsán a honvédelmi miniszter határozottan leszögezte: a
haza szolgálata mindenki számára egyformán kötelező. Ezzel azok sem
szegülhetnek szembe, akik nem kívánnak fegyveres szolgálatot
teljesíteni. Hazájukat még azoknak is szolgálniuk kell, akik az
ország társadalmi berendezkedésével elégedetlenek, vagy e téren más
elképzeléseik vannak, mint a nép többségének. Ezért lelkiismereti
okként nem fogadható el a hadköteleseknek az alkotmányos renddel
való politikai szembenállása.
A törvényjavaslat az alternatív szolgálat iránti kérelmek
benyújtását a sorkötelesek számára a katonai eskü letételéig teszi
lehetővé. A katonai eskü után a sorkatona a tartalékállományba
helyezéséig ilyen jellegű kérelmet már nem adhat be. A
tartalékállományba helyezésétől kezdődően azonban a következő
(tartalékos) katonai szolgálatra való behívásáig ismételten
kérheti az alternatív szolgálat teljesítését.
Az állampolgári jogok érvényre juttatása az államnak is érdeke.
Ezért a kormányzat nem törekszik arra, hogy azokat a fiatalokat,
akiknek meggyőződése tiltja a fegyveres szolgálatot, lelkiismereti
válságba sodorja azáltal, hogy fegyveres szolgálatra kötelezné őket.
Erre tekintettel a jog érvényesítésére a törvényjavaslat széles körű
garanciákat biztosít. Az első fokú államigazgatási határozat ellen -
az általános eljárási szabályoknak megfelelően - fellebbezhetnek. A
jogerős határozatot pedig bíróság előtt is meg lehet támadni. A
bíróság a törvényjavaslat alapján a hatóság döntését
megváltoztathatja. (folyt. köv.)
1989. június 28., szerda 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|