Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (34. rész)
Kelemen Zoltán (Szolnok m., 10. vk.), a Tiszántúli -------------- Áramszolgáltató Vállalat mezőtúri kirendeltségének művezetője felhívta a figyelmet az adóelőleg levonásával kapcsolatos gondok megszüntetésének szükségességére. Etikátlannak minősítette, hogy a túlórákért, illetve az ügyeleti készenlétekért járó összegeket a főmunkaidőben kapott bérekhez csatolva progresszíven adóztatják. Javasolta: a kidolgozandó törvénytervezetbe kerüljön be, hogy a főfoglalkozású napi tevékenység után végzett munkáért járó jövedelem vagy legyen teljesen adómentes, vagy nulla-kulcsról induljon, esetleg egységesen 30 százalékos adó alá essen - és ne vonják össze a főjövedelemmel. Ha ez túl nagy adókiesést jelentene az államkasszának, szűkítsék úgy a fogalomkört, hogy csak az új értéket létrehozó, vagy közvetlenül ezt a szférát kiszolgáló tevékenységet végző munkavállalókat illesse meg ez a kedvezmény. Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.), a Szegedi --------------------- Orvostudományi Egyetem 1. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója az adókorszerűsítés koncepciójának két témaköréhez szólt hozzá. Elsőként a szakmai kongresszusi kiküldetésekkel kapcsolatos problémákról fejtette ki véleményét. Utalt arra, hogy a hazai és a külföldi orvosi kongresszusok költsége lassanként olyan mértékű terhet jelent, hogy hovatovább saját zsebből már megfizethetetlenné válik. Ezért valamilyen formában a kormányzattól, illetve az egyes felsőoktatási, kutatási intézmények ágazati vezetőitől kell segítséget kérniük azoknak, akik részt kívánnak venni a szakmai fejlődésük szempontjából fontos kongresszusokon. Az intézményeknek azonban kevés pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy akár csak két-három ember külföldi kongresszusi részvételét is fedezzék. A képviselő ezért kérte, vegyék fontolóra, miként lehetne az adózás során bizonyos mértékig figyelembe venni ezeket a költségeket. Ez talán a láthatatlan jövedelmek bevallására is jótékonyan hatna - tette hozzá. Dr. Karácsonyi Sándor ezután felhívta képviselőtársai figyelmét arra, hogy az egészségügyi dolgozók kötelezően elrendelt túlmunkájának adóztatása az egészségügy ,,elsivárosodásához,, vezet. Mindinkább érezhető tendencia, hogy az itt dolgozók nem vállalják a munkát, kilépnek a gyógyító intézményekből. Felmérések szerint jelenleg a fekvőbeteg intézményekben országszerte az ágyak 30-35 százaléka azért nem áll a gyógyítás szolgálatában, mert nincs megfelelő személyzet a betegek ellátására. (folyt.köv.) 1989. június 28., szerda 18:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »