|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Így a százszázalékos termelői árindex többletjövedelmekhez juttatta
az alapanyagtermelőket és az energiatermelők egy részét. Az is
tagadhatatlan, hogy a fogyasztói ártámogataás leépítése és az
általános forgalmi adó egyidejű bevezetése néhány területen durva
áremelkedést okozott. Ilyenek voltak a gyermek- és csecsemőruházati
cikkek árai. Mindent összevetve, a jövedelemcentralizáció változását
és az árnövelő hatásokat is figyelembevéve, azt kell megállapítani,
hogy az adóreform első esztendejének haszonélvezői a vállalatok és
szövetkezetek, terheinek viselői pedig a lakosság és a költségvetés
voltak.
Ám az adóreform hatásain túl, ez a megállapítás 1988-as
gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos elemének kritikája is.
Nevezetesen, a lakosság fogyasztásának csökkentése, terheinek
növelése nagyobb mértékű volt annál, mint amennyi előnyt a
vállalkozási szféra terheinek csökkentése, nettó jövedelmeinek
növekedése a gazdaság számára hozott. Ez a jövőre nézve is tanulság
mindannyiunk számára. Rengeteg szó esett az adóreform, mindenekelőtt
a személyi jövedelemadó teljesítményeket fékező hatásáról.
Tagadhatatlan, hogy a rendkívül széles körű mentességek és
kedvezmények miatt erőteljes progresszió és magas marginális
adókulcsok érvényesültek a személyi jövedelamadóban, ami a 88-as
központi bértömeg szabályozással együtt erőteljesen fékezte a
teljesítmény növeléshez nélkülözhetetlen anyagi érdekeltséget. Ez
elsősorban a több jövedelemforrással és magasabb jövedelemmel
rendelkező honfitársainknál volt taasztalható. A 89-es esztendőben
már megszünt a durva ellentmondás, a kötött bérgazdálkodás és a
progresszív jövedelemadó között, valamelyest csökkentettük az
adókulcsokat és az adóprogressziót is. Nem lehet kétséges, hogy a
továbbfejlesztés kulcsa a teljes körű bérliberalizálás, valamint a
kedvezmények és mentességek szűkítésével együtt az adóprogaresszió,
az adósávok és az adókulcsok további csökkentése. S bár
tagadhatatlan a teljesítményt fékező hatás, azért itt is sok tévhit
uralkodik a társadalomban. Mindössze két jelenségre térnék ki. Az
egyik: minden ellenkező állítás dacára, s adóreform hatásai mellett,
tavaly sem csökkent, hanem 4-8 százalékkal nőtt a kisiparosok és
kiskereskedők száma Magyarországon. Ez a dinamizmus, kiegészítve új
vállalkozásokkal, ebben az esztendőben tovább gyorsult. Azoknál a
vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél nemcsak a mechanikus
bérbruttósítást hajtották végre, hanem megváltoztatták üzemen belüli
bérgazdálkodási rendjüket is - nagyobb bruttó bért fizetve a nagyobb
teljesítményekért - nem érvényesült az adózás teljesítményfékező
hatása. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|