Rendszerváltás és az MTI

	Vita a népgazdasági tervezés megújulásáról (1. rész)
1989. február 21., kedd - Mire terjedjen ki a népgazdasági tervezés, továbbra is legyen-e éves, közép- és hosszú távú terv, vagy az éves terv egy hároméves programhoz kapcsolódjon konfliktus-feloldó szerepet töltsön-e be a tervezés - ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a válaszokat kedden az Országos Tervhivatalban tartott tanácskozáson, amelyen a Tervgazdasági Tudományos Tanács tagjai, köztük elméleti közgazdászok, iparpolitikával foglalkozó szakemberek, tanácsadóként dolgozó nyugdíjas miniszterek és egykori tervhivatali vezetők vettek részt. Kemenes Ernő tervhivatali államtitkár bevezetőben elmondta, hogy a mai tervezési gyakorlat nem felel meg a követelményeknek. A tervezés gyengéje a stratégiai iránymutatás és a döntéselőkészítés, de alkalmatlan a gazdasági folyamatok operatív menedzselésére is. A tervhivatalban immár másfél éve folyik a műhelymunka a népgazdasági tervezés megújításáért. Néhány dokumentumot már összeállítottak, s azokat megvitatták számos fórumon, köztük parlementi bizottságokban is. A tervezés reformjáról szóló előterjesztés valószínűleg májusban kerül a kormány elé. Báger Gusztáv, az OT főcsoportfőnöke hozzáfűzte: egyidejűleg folyik a pénzügyi kormányzatban is a költségvetési reformprogram kialakítása, illetve a pénzügyi irányítás korszerűsítésére vonatkozó tervek készítése. Célszerű, ha a három program között összhangot teremtenek, hiszen szorosan összefüggnek egymással. Ugyanakkor elismerte, hogy e programok kidolgozói között sok kérdésben éles viták folynak. Nincs egyetértés például az éves tervek szükségességében. Ez utóbbi kérdés a tudományos tanács tervhivatali ülésén is megosztotta a résztvevőket. Drecin József, az OT tanácsadója szerint helytelen, hogy némelyek ki akarják iktatni a tervezési rendszerből az éves terveket. Igaz, hogy azok korábban csak kötelező mutatóhalmazokat tartalmaztak, de a piacgazdaság közepette is megvan a szerepe az éves tervező munkának. A gazdaságnak rendszeresen új és új kihívásokkal kell szembenéznie. A várható hatásokat számítani kell. Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke azzal kezdte hozzászólását, hogy ő az éves tervezés ellen van. Ezek a tervek szerinte merevítik a gazdálkodást, a terv teljesítése, de még a tervmutatók megközelítése is az év utolsó negyedében valóságos hajszát vált ki mindenhol. (folyt.köv.) 1989. február 21., kedd 18:42
Vissza »

	Vita a népgazdasági tervezés megújulásáról (2. rész)
Az sem biztos, hogy a középtávú tervnek öt évre kell szólnia - mondotta. Olyan görgetett tervezést javasolt, amely hároméves időtartamra szól. Az első évre vonatkozó terv konkrétabb, a következő két évre szóló pedig - folyamatos tervező munka révén - rugalmasan igazodik a változásokhoz. Annak a véleményének is hangot adott, hogy megnő a távlati tervező munka szerepe. Buza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének igazgatója szerint fontos, hogy a hosszabb távú prognózis alternatívákat tartalmazzon. A rövidebb távú terv készítése során ezek közül lehet majd kiválasztani a legmegfelelőbbet. A tervet és a prognózisokat azonban nem szabad összekeverni. A tervező munkának állami feladatokra kell épülnie. Éppen ezért szükséges mielőbb tisztázni, melyek ezek az állami feladatok. A népgazdasági terv a feltételek megteremtését biztosítsa, tegyen javaslatokat a központi gazdaságirányításnak. Nagyobb figyelmet kell fordítani a különböző szinteken jelentkező érdekekre, azok egyeztetésére, a tervezés mintegy konfliktus-feloldó szerepére. Fontosnak tartotta azt is, hogy az OT megfelelő információkhoz jusson, mert jelenleg ahány hivatal, annyiféle statisztikával, információval rendelkezik ugyanazon kérdésről. Kozma Ferenc, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető egyetemi tanára azt fejtegette, hogy a tervhivatal most keresi a helyét gazdasági életünkben. Kínai mondást idézett, miszerint a kútásó először zavaros vízre lel, amely csak később tisztul. Ennek megfelelően tett kritikai megjegyzéseket a tervezés megújítására vonatkozó programról. Szerinte ugyanis az elképzelések között megtalálhatók a hagyományos tervezéshez való visszatérés elemei épp úgy, mint a megváltozott igényekhez alkalmazkodó új vonások. Végig kellene gondolni, hogy van-e egyáltalán ellentét a piacgazdaság és a tervgazdálkodás között egy modern gazdaságban. Álláspontja szerint szét kell választani a stratégiai és az operatív munkát. Ő is egyfajta gördülő tervezést támogatott. (folyt.köv.) 1989. február 21., kedd 18:47
Vissza »

	Vita a népgazdasági tervezés megújulásáról (3. rész)
Trenton Ferenc, a MTESZ társelnöke szóvá tette, hogy manapság nincs összhang a különböző kormányzati döntések között. Ezt az ellentmondást a tervezésnek kellene feloldania. Stark Antal művelődési államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a tervező munkában nagyobb szerepet kell kapnia az életszínvonal, a szociálpolitika és az infrastruktúra kérdésének. Merészebben kell változtatni a tervezés módszerein, a népgazdasági terv ne a vállalatok számára adjon impulzusokat, hanem épp fordítva, a vállalati tervekből épüljön fel, és állítson fel egyfajta gazdaságpolitikai koncepciót. Az államtitkár szintén a hároméves gördülő tervezést tartotta jó megoldásnak. Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutató Intézet igazgatója azt mondta, hogy figyelembe kell venni, miképpen valósítható meg egy terv, fenntartható-e eközben a társadalmi konszenzus. Szorgalmazta a tervváltozatok készítését, olyan tervezési mechanizmus kialakítását, amely megfelelően kezelni tudja a többféle érdekterület igényeit. Hetényi István, az OT tanácsadója szintén egy mondást idézett, miszerint nálunk nem azt tervezik amit kell, hanem amit tudnak. Szerinte nem tapasztalható markáns változás a mostani koncepcióban, pedig a piacgazdasági átálláshoz erre volna szükség. A tervnek nem szabad szöveggyűjteménnyé válnia - mondotta. Zalai Ernő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese azt fejtegette, hogy az eddigi vita nem győzte meg az éves terv szükségességéről, az ezzel kapcsolatos munka ugyanis bürokratikus és sok energiát köt le. Szerinte igazi gazdasági, társadalmi tervező munkára van szükség, a tervhivatal pedig mint szolgáltató szerv dolgozzon tovább. Kérdés az, hogy a tervhivatal el tud-e szakadni a kormánytól, inkább koordináló, érdekegyeztető szerepet vállalva. Kádár Béla, az OT Tervgazdasági Intézet igazgatója azt mondta, hogy ma a politika nálunk a múlt alakításával foglalkozik, a tervezés pedig a jelennel, holott a jövő formálása a feladata. Wiener György, az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos munkatársa a tervezőmunka legfőbb feladatának a folyamatos koordinációt és a válságmenedzselést tartotta. Kifogásolta, hogy az előterjesztett anyag nem veszi figyelembe az alternatív szervezetek bekapcsolását a tervezőmunkába. Hatékonyabb tervezésre van szükség, hiszen - mint mondta - a korábbi ötéves tervek a megvalósítás során sorra összeomlottak. A testület a következő hónapokban tovább folytatja az elemző vitát és egyeztetést a népgazdasági tervezés megújulásáról. (MTI) 1989. február 21., kedd 18:53
Vissza »