Rendszerváltás és az MTI

	A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Eleki János TOT-főtitkár nyilatkozata (1. rész)
1989. február 21., kedd - A hét végén, pénteken és szombaton rendkívüli konferencián találkoznak a TOT, a tsz területi szövetségek és a téeszek meghívott vezetői, elnökei. A tanácskozásnak ez a formája szokatlan a termelőszövetkezeti gyakorlatban, ahol az ötévenkénti kongresszusok jelentik mindig a mérföldkövet. Az, hogy ezúttal két kongresszus közötti időpontban hívták össze az érintetteknek teljes körét, jelzi: komoly gondok mutatkoznak a magyarországi termelőszövetkezeti mozgalomban, gazdálkodásban, és az érdekképviselet sem áll feladata magaslatán. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára a konferenciával kapcsolatban az MTI munkatársának elmondotta: - Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a téeszek V. kongresszusán hozott határozatok és az állásfoglalás még főbb vonalakban sem teljesültek, a szövetkezeti mozgalom más irányú hatások következtében letért arról a pályáról, amelyet a kongresszus írásos dokumentumai - akkor közmegegyezéssel - jelöltek ki. A feszültségek olyan természetűek, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nem tudtunk úrrá lenni rajtuk, és ez alapvetően érinti a téeszmozgalmat. Súlyos gondként nehezül ránk, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység - a növénytermesztés, állattenyésztés - jövedelmezőségi rátája mindössze 5-6 százalék, szemben a rövidlejáratú hitelek 20 százalékos kamatterhével. Ez az aránytalanság - egységes termelőszövetkezeti vélemény szerint - a továbbiakban, a magyar mezőgazdasági termelés károsodása nélkül, nem tartható fönn. Az új agrárpolitika kialakításánál nyomatékosan fölhívtuk a figyelmet arra, s az előkészítő munkák során kifejezésre is juttattuk a véleményt: a termelőszövetkezeti közvélemény az agrárpolitika valamennyi kérdésében döntően érdekelt, és nem tud, de nem is akar belenyugodni abba, hogy álláspontjait figyelmen kívül hagyják. Agrárpolitikai kérdés is az árkérdés; az, hogy az agrárárrendszer legyen olyan, hogy biztosítsa a működőképes termelés feltételeit. Enélkül csak a levegőbe beszélünk akkor, amikor az agrártermelésnek az ország fizetőképességét befolyásoló és a közhangulatot jelentősen érintő hatásairól szólunk. Olyan egységes gazdasági árrendszerre van szükség az országban, amely mindenkire érvényes, ám figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés jellemzőit - ugyan úgy, mint a fejlett tőkés országokban. (folyt.köv.) 1989. február 21., kedd 11:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Eleki János TOT-főtitkár nyilatkozata (2. rész)
Ugyanis ha ez nem így van, áruink érték alatti eladására kényszerülünk, ami a gazdasági lehetetlenüléshez vezethet a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Olyan együttműködés formáit kellene kialakítani a téeszeket érintő vertikális körben, ahol most nem egyenlők az esélyek, és nem mérnek egyenlő mércével. Ezt a szövetkezeti érdekképviselet évek óta nehezményezi, ám az alapvető kérdések megoldásában sem tudtunk eddig előre jutni. Joggal nehezményezi ezt a termelőszövetkezeti parasztság, kiindulva abból, hogy jövedelmei amúgyis alacsonyabbak a népgazdaság más ágazataiban realizálódónál, s ilyen körülmények között semmiképpen nem szenvedhet újabb hátrányt a vertikális kapcsolatok gyakran jogot is sértő megkülönböztetései miatt. A konferencián várhatóan fölvetődik, hogy a földnek legyen értéke és reális ára. A jelenlegi helyzet igen ellentmondásos, és hátrányos is, mert a földek értékesítésének lehetőségei korlátozottak, s nincs mód arra, hogy ez az alapvető termelőeszköz - mint érték - beépüljön az árba és a költségekbe. Az elmúlt évek gazdálkodása kiélezte a szövetkezeti elmélet és gyakorlat néhány, lényegében megválaszolatlan kérdését. Mindinkább érezhető, hogy a munkával megszerzett jövedelemben nem fejeződik ki az, hogy a tagság egyúttal tulajdonos is. És mint ilyen, igényt tartana a tulajdonból származó jövedelemre is, ugyanúgy, mint ahogyan az a nemzetközi gyakorlatban van. Felmerült a szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságának a kérdése, ezzel kapcsolatban is új módon kell gondolkodnunk. Eleki János végül elmondotta: a valós tagi tulajdonra alapozott mezőgazdasági termelés nagyfokú önállóságot és döntési szabadságot biztosítana a termelőszövetkezeteknek, s tagjaiknak. Meg kell szüntetni a ,,fölülről,, való mindenféle beavatkozás lehetőségét, s el kell érni, hogy csakis törvényes eszközökkel lehessen vezérelni a szövetkezetek életét, tevékenységét. Az érdekvédelemnek több téren vannak adósságai, ez kétségtelen - mondotta a főtitkár - ám tudomásul kell venni, hogy a TOT mindeddig egydimenziós hatalomba épülve tevékenykedett, és a környezeti kötöttségek rányomták a bélyeget munkájára. Az érdekképviselet megújuló tevékenysége várhatóan koalíciós jellegű lesz; az érdekcsoportok szélesebb körének képviseletére vállalkozunk. (folyt.köv.) 1989. február 21., kedd 11:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Eleki János TOT-főtitkár nyilatkozata (3. rész)
És megszüntetjük azt a transzmissziót, amely bajaink egyik forrása volt; a kormányzati szervek úgynevezett elvárásait már nem közvetítjük lefelé, csakis gazdasági érdekképviselettel foglalkozunk, tehát érdekképviseleti munkánk alapvetően termelő-centrikus lesz. Nagyon változatosak a kibontakozás útjai, a legjobb pozíciók elérését segítheti a konferencia. (MTI) 1989. február 21., kedd 11:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »