|
|
|
|
Jugoszláv párt: káderek mennek, káderek jönnek (1.rész)
|
1989. február 21. hétfő (MTI-Panoráma)
Jugosztláviában az elmúlt öt hónapban különböző párt, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezető tisztségekben példátlanul nagyméretű kádercserék történtek. A tavaly október 5-6-i Bacska Palanka-i és újvidéki tiltakozó tömegtüntetések követelésére benyújtotta testületi lemondását vajdaság autonóm tartomány egész párt-, állami- és tömegszervezeti csúcsvezetősége, s azóta városi-körzeti és vállalati szintig lefelé mintegy hétezren távoztak felelős beosztásukból. Az idén januári titográdi munkásmegmozdulások lemondásra kényszerítették a Crna Gora-i tagköztársaság 400 legmagasabb szintű politikusát, s másfél hónapja egyetlen nap sem múlik el komoly tisztségviselők lemondása, vagy lemondatása nélkül. A Bosznia-hercegovinai tagköztársaság egész párt és állami vezetését ,,megrázta,, a Velika Kladusa-i ,,Agrokomerc,, kombinát 303 milliárd dinár értékű fedezetlen váltóinak kibocsátása, majd pedig az adria-parti Neumban a törvények megkerülésével felépített luxus kádervillák körüli botrány - eddig mintegy 500 bársonyszék cserélt gazdát. Koszovo tartományban kemény politikai csatározások közepette idestova egy esztendeje zajlik a ,,káderdifferenciálás,,... Múlt nyáron a Szerb Kommunista Szövetség központi bizottsága magáévá tette azt az elvet, hogy az új politikát nem lehet a régi káderekkel megvalósítani, s a súlyos politikai, társadalmi és gazdasági válság leküzdését a vezető posztokon végrehajtott minőségi káderváltoztatásokkal kell kezdeni. Ez a nézet az ország három tagköztársaságában, Szlovéniában, Horvátországban és Makedóniában eddig még nem tudott érvényre jutni. Ámde bizonyos lényeges mozgás ezekben is megkezdődött, mivel a JKSZ központi bizottsága tavaly októberi ülésen úgy határozott, hogy tagjainak egyharmadát friss erőkkel kell felváltani, a legmagasabb párt és állami tisztségeket pedig szét kell választani. Csupán ez utóbbi döntés 30 tekintélyes politikust érint. Elég emlékeztetni arra, hogy éppen ezért az utóbbi hetekben már megvált JKSZ KB-tagságától Raif Dizdarevics, a jugoszláv államelnökség bosznia-hercegovinai elnöke, továbbá e kollektív államfői testület 5 tagja, a szlovéniai Sztane Dolanc, a makedóniai Lazar Mojszov, a Crna Gora-i Veszelin Gyuranovics, a koszovói Sinan Hasani és a vajdasági Radovan Vlajkovics. (folyt.)
1989. február 21., kedd 10:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kádercserék a JKSZ Központi Bizottságában (2.rész)
|
Két államelnökségi tag, a szerbiai Nikola Ljubicsics és a horvátországi Josip Vrhovec minden bizonnyal a márciusi KB-plénumon teszi majd meg ezt a lépést. A JKSZ Központi Bizottsága - amely a szervezeti szabályzat szerint 165, de gyakorlatilag már huzamosabb ideje 152 tagú - múlt heti (február 17-i) plénumát egészében a káderváltozásoknak szentelte. Ezt elsősorban az indokolta, hogy tavaly ősz óta a testület 44 tagja lemondott, felmentését kérte, vagy pedig lemondatták, felmentették, visszahívták (a tagköztársaságok, vagy az autonóm tartományok kommunista szövetségei). Ezek helyére újakat kellett (volna) választani. Többes jelöléssel és titkos szavazással végül is 33 új, zömmel fiatal politikus került be a jugoszláv párt legmagasabb szervébe. Könnyen kiszámítható, hogy a múlt év októberi határozat maradéktalan végrehajtása azt jelenti, hogy még több mint 20 új KB-tagot kell egy-két hónapon belül megválasztani. Mindezt olyan körülmények között, amikor az 1990. júniusában esedékes, de meg az idén sorra kerülő, előrehozott, 14. kongresszusra készülnek. Az ülésen jelentés hangzott el a neumi kádervillákról. A KB megállapította, hogy az ügyben erkölcsi-politikai felelősség terheli többek között a Bosznia-hercegovinai tagköztársaság négy kiemelkedő személyiségét, Milanko Renovicát (aki 1986-1987-ben a JKSZ KB Elnökségének elnöke volt), Mato Andricsot, Hrvoje Istukot és Nikola Sztojanovicsot, s titkos szavazással úgy döntött, hogy felmenti őket JKSZ KB-tagságuk alól. Az ülés napirendjén szerepelt a KB-elnökség tavaly október óta lemondott hat tagja, a Crna Gora-i Vidoje Zsarkovics (1985- 1986-ban az elnökség elnöki teendőit látta el), a Bosznia-hercegovinai Milanko Renovica (1986-1987-ben az elnökség élén állt), a vajdasági Bosko Krunics (1987-1988-ban végezte az elnökség elnökének felelős munkáját), a szlovéniai Franc Setinc, a koszovói Kole Shiroka és a Crna Gora-i Marko Orlandics utódjainak megválasztása is. A Bosznia-hercegovinai Kommunisták Szövetsége azonban kérte, hogy Renovica utódját csak a legközelebbi alkalommal válasszák meg, a Koszovói Kommunisták Szövetsége jelöltje pedig nem kapta meg a szükséges szavazatokat ahhoz, hogy bekerüljön a JKSZ KB-be, tehát elnökségi tagként nem jöhetett szóba. Így a 14 állandó tag alkotta testületbe ezúttal titkos szavazással négy új politikust választottak be. (folyt.)
1989. február 21., kedd 10:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kádercserék a JKSZ Központi Bizottságában (3.rész)
|
A JKSZ Központi Bizottságára és Elnökségére a legközelebbi hónapokban óriási feladatok várnak. Ezek sikeres megoldásától az ország jövője függ. A kongresszusi előkészületek során ki kell dolgozni a párt és a politikai intézményrendszer gyökeres reformjának javaslat-tervezetét, meg kell vitatni és jóvá kell hagyni az új alkotmány irányelveit, el kell készíteni a nemzeti-nemzetiségi viszonyok jelenlegi helyzetéről szóló értékelést stb. A két testület régi és új tagjainak tehát össze kell fogniuk, hogy ütőképes, a felmerült kérdésekre helyes választ adó vezetőséget alkossanak. Ehhez a régieknek le kell küzdeniük a lemondott, vagy leváltott harcostársaik távozása felett érzett keserűségüket, okulniuk kell az elhangzott birálatokból, az újaknak pedig mielőbb alaposan meg kell ismerkedniük munkakörükkel és túl kell tenni magukat az irántuk kétségkivül érezhető bizalmatlanságon is. (A titkos szavazáson ugyanis jónéhányan csak minimális szótöbbséggel kerültek be új tisztségükbe). +++ Márkus Gyula (Belgrád), MTI-Panoráma
1989. február 21., kedd 10:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|