|
|
|
|
főc. A KB-ülés szünetében: alc. Gyuricza László: "Versenyt futunk az idővel"
|
- Sokan veszélyt látnak abban, hogy rendkívül felgyorsult a jogállamisághoz vezető folyamat, egy alig tíz hónapja kezdődött, s napjainkban kibontakozó hatalmas politikai-társadalmi modernizációt élünk át. Hiszen a tavalyi pártértekezleten bukkant fel a jogállamiság követelménye; az olyan kifejezések, mint a pluralizmus, korábban legfeljebb a társadalomtudományi műhelyekben voltak ismertek. Gyuricza László a Veszprém megyei pártbizottság első titkára mennyire látja megalapozottaknak ezeket az aggodalmakat? - Kétségetelen, hogy a folyamatok egyre gyorsulnak, az új törvények sorrendisége mind gyakrabban ütközik. A mostani KB-ülésen például elhangzott, hogy a pártról és az alkotmánybíróságról szóló törvényt az eddig tervezettnél is hamarabb kell megalkotni. Versenyt futunk az idővel, és ennek olyan következménye is lehet, hogy a társadalom széles rétegei ezt nem tudják követni. Sokak számára úgy tűnhet, hogy egyszerre változik minden. Fontos lenne tehát, hogy a jogállamiság felé vezető út legfontosabb lépéseit rögzítsük, s ezzel elkerüljük annak a látszatát, hogy sodródunk az eseményekkel . - Az alkotmánytervezet vitájában talán a valóságos súlyuknál nagyobb teret kaptak egyes részletkérdések, például a nemzeti címer körüli vita. - A mostani alkotmánytervezet egyelőre túlzottan jogi formában jelenik meg, egy sor lényegi kérdés a nem szakemberek számára igen nehezen értelmezhető. Talán ez a magyarázata annak is, hogy a konkrétumok - például a címer - körül ekkora vita alakult ki. Képviselőként a Parlamentben is hasonló tapasztalatokat szereztem, például a társasági törvény vitájában alig öten kértek szót. Márpedig a társasági törvény az alkotmányhoz hasonlóan korszakos jelentőségű, csakhogy a nem szakértők számára ennek jövőbeni hatása akkor kevéssé volt szembetűnő. Az alkotmánytervezettel kapcsolatban az a véleményem, hogy ha érdemi társadalmi vitát akarunk folytatni róla, akkor a jelenleginél sokkal egyszerűbb nyelven is meg kell fogalmazni. (folyt.)
1989. február 21., kedd 15:22
|
Vissza »
|
|
A KB ülés 2 .
|
alc. Dudla József: "Évtizedeken át késésben voltunk" A Borsod megyei pártbizottság első titkára, Dudla József, különösen nagy várakozással fogadta az új agrárpolitikai téziseket, hiszen ebben a megyében nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is válságágazat. Mi vezetett a borsodi mezőgazdaság mai állapotához, a természeti adottságokon kívül vajon a hibás döntéseknek is szerepe volt ebben? - Borsodban a természeti adottságok kétségkívül nagyon rosszak, s ennek egyik következménye, hogy a bruttó jövedelem, az állóeszközérték nálunk az országos átlagnak alig kétharmada, a hatékonyság mutatói pedig még riasztóbbak. De nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az elmúlt évtizedekben a megye vezetőit elsősorban az ipar, azon belül is főként a nehézipar fejlesztése foglalkoztatta, a kommunális, infrastrukturális beruházások, a lakásépítés is a nehézipar vonzáskörzetére összpontosult. Évtizedeken át késésben volt ez a megye az új módszerek, gondolatok átvételében is. A rossz adottságú téeszeken a melléküzemágak sokat segíthettek volna, ám a megyei vezetés előítéletei miatt, a mi szövetkezeteinkben alakultak meg utóljára a melléküzemágak. Helytelen volt az is, hogy olyan területeken is szövetkezeteket hoztak létre, ahol ennek nem voltak meg a feltételei. Sőt, ma már az is látszik, hogy az ideális üzemméret országos programját, vagyis a téeszek összevonását mi annakidején indokolatlanul "túlteljesítettük". Van például olyan téeszünk, amelynek közel húsz faluban van a határa. - Ön arra számít, hogy ezeken a gondokon az új agrárkoncepció jelentősen enyhíteni fog? - A hatékony gazdálkodásnak vannak olyan feltételei, amelyek helyben megteremthetők, és vannak olyanok, amelyek csak központi intézkedéstől várhatók. Mi arra számítunk, hogy a megye száz veszteséges téeszének 2,4 milliárdos adósságát valamiképpen központilag rendezik. - Az új agrárpolitikai koncepció nem több, inkább kevesebb központi támogatást ígér mint az eddigi rendszer, és sokkal inkább a piac értékítéletére bízza a gazdálkodás jövőjét. - Megyénk mezőgazdaságának gondjai azért különösen súlyosak, mert ha a mezőgazdságból tömegek szabadulnának föl, azoknak nem tudnánk munkát adni. Körülbelül százezer ember dolgozik a jelenleg veszteséges gazdaságokban, s általában ezekben a falvakban élnek a szintén válságba került borsodi nehéziparba bejáró munkások is. Ezért Borsod mezőgazdasági problémáit szerintem nem lehet kizárólag az agrárgazdaság szempontjai szerint mérlegelni, hanem az ipar nem kevésbé súlyos gondjaival együtt kell vizsgálni. Ehhez megyénknek mindenképpen központi támogatásra is szüksége lesz. (folyt.)
1989. február 21., kedd 15:26
|
Vissza »
|
|
A KB-ülés 3.
|
- Az alkotmánytervezetben többeket meglepett az a mondat,hogy: "a társadalom célja és az állam feladata, hogy az állampolgárok számára biztosítsa az esélyegyenlőtlenség mérséklését." Korábban a társadalmi egyenlőség megteremtése volt a célkitűzés. Itt vajon arról van szó, hogy egyszerűen beismerjük, nem sikerült megvalósítani korábbi célunkat, vagy esetleg egy másik irányba mutató fejlődést jelez ez a változás? - kérdeztük Vastagh Páltól, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárától. - Az esélyegyenlőtlenség csökkentése egy rövidebb időszakra szóló társadalompolitikai cél, maga az esélyegyenlőség pedig a szocialista társadalmi berendezkedéshez vezető ideál. Egyébként az egyenlőség-eszmény a francia forradalom óta állandó eleme a polgári demokratikus alkotmányoknak. Meg kell mondanom, ilyen megfogalmazással, amely a tervezetben olvasható, én még nem találkoztam más alkotmányokban. Szerintem "az esélyegyenlőtlenségek csökkentése" pragmatikus és csak rövidebb távra alkalmas kifejezés, amely a viták hatására minden bizonnyal meg fog változni. - A most megvitatott alkotmánytervezetet mennyiben tartja kiérlelt javaslatnak? - A tervezetnek két, egymástól jól elkülöníthető része van. Az egyik rész a jogállamiság intézményrendszerét, az államszervezet és az igazságszolgáltatás helyét, felépítését tárgyalja. A tervezetnek ez a része kidolgozott formában van, persze itt egyszerűbb is volt a jogszabálykészítők dolga. Sokkal nehezebb kérdés - és e körül várható komoly vita - hogy miként fogalmazzuk meg az ország társadalmi, gazdasági, politikai rendszerének alapelveit. Nem könnyű olyan definíciókat találni, amelyek viszonylag tartósnak ígérkeznek, képesek hosszú időn keresztül a társadalom fejlődésének irányát kijelölni. (MTI-Press) ág/pé P.É.
1989. február 21., kedd 15:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|