|
|
 |
|
 |
Koreai Köztársaság - Magyar Népköztársaság (felcim) Az út állomásai (1.rész)
|
1989. február 1. szerda (MTI-Panoráma) - Azokat, akik az utóbbi időben nyomon követték akár a budapesti, akár a szöuli politika alakulását, nem érhette váratlanul a hír, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A viszony normalizálásának útján számos lépést tett a két kormány az elmúlt hónapokban. Megelőzte mindezt és az induláshoz megteremtette a szükséges kedvező légkört a szocialista országok túlnyomó többségének az a döntése, most meg kell szakítani az olimpiai bojkottok és ellenbojkottok láncolatát, el kell küldeni a sportolókat a szöuli nyári játékokra.
A körülmények tehát - Ázsiában egyáltalában nem szokatlan módon
- reflektorfénybe állították a sportdiplomáciát. A magyar-délkoreai
közeledés mélyebb okai azonban gazdasági és politikai természetűek.
Az első komolyabb lépés az volt, hogy tavaly márciusban irodát
nyitott Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara. Szeptemberben, az
olimpiai játékok megkezdése előtt hivatalos közlemény adta tudtul: a
gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-,
műszaki-tudományos, konzuli, valamint egyéb kapcsolatok szilárd
alapokra helyezése érdekében a Koreai Köztársaság képviseletet nyit
Budapesten, Magyarország pedig Szöulban. A magyar fővárosban
októberben, Szöulban pedig decemberben kezdte meg működését az
állandó képviselet.
A közleményben az is benne volt, hogy a felek rövidesen
tárgyalásokat kezdenek a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok
felvételéről. Ezek a tárgyalások megindultak, és új lendületet
kaptak Szin Dong Von-nak, a Koreai Köztársaság külügyminisztere első
helyettesének december végi budapesti látogatásakor. Ez készítette
elő Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár mostani szöuli útját,
amelynek során feltették a pontot az i-re.
A kapcsolatok tartalmi oldalát illetően: a két ország már
megállapodást kötött egymással a sport és a hírügynökségi munka
terén való együttműködésről, valamint a beruházások védelméről. A
felsorolás folytatható: kereskedelmi és gazdasági együttműködési
megáll apodással, kulturális megállapodással, valamint a diplomaták
és a szolgálati útlevéllel rendelkezők vízumentességéről szóló
egyezménnyel. Valószinüleg nem várat magára sokat a
műszaki-tudományos eg yüttműködési megállapodás, a légügyi
egyezmény, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény végleges
rögzítése.
1989. február 1., szerda 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az út állomásai (2.rész)
|
Bár a szeptemberi bejelentésre a Koreai Népi Demokratikus
Köztársaság élesen elítélő nyilatkozatokkal reagált, a nemzetközi
visszhang általában, - a szocialista országok többsége részéről is
-, kedvező volt. Aligha zárható ki, hogy - igaz, eltérő ütemben - a
többi szocialista ország is normalizálni fogja kapcsolatait
Dél-Koreával.
Ebből kiindulva Budapesten azt remélik, hogy a Koreai
Köztársaság és Magyarország kapcsolataiban bekövetkezett minőségi
változás nem fog kiváltani meggondolatlan lépéseket Phenjan
részéről. Magyarország komolyan veszi, határozottan meg akarja
őrízni és tovább kívánja fejleszteni a KNDK-val fenntartott
négyévtizedes kapcsolatokból fakadó értékeket. Támogat minden olyan,
a siker reményével kecsegtető kísérletet, amely Korea békés
egyesítését célozza. Ugyanakkor tényként veszi tudomásul azt, hogy a
koreai nép jóval több mint fele a Koreai Köztársaságban él, és ez az
ország gazdasági téren szinte hihetetlen eredményeket mutathat fel.
A realitásérzék megköveteli annak felismerését, hogy a gyorsan
iparosodó távol-keleti országok nemzetközi súlya növekszik. Ennek
fényében a Koreai Köztársasággal való diplomáciai kapcsolatok
felvétele az Európán túlmutató enyhülési politika természetes
folyamatának a része.
Az utóbbi időben Ro Te Vu elnöksége alatt - ellentmondásos
folyamat keretében ugyan, de mégis - lényeges lépések történtek a
Koreai Köztársaságban a belső demokratikus átalakulás felé. E
folyamat kedvező nemzetközi megítélése növeli az ország külpolitikai
lehetőségeit, aminek a velejárója Szöul nagyobb nyitási hajlama a
szocialista országok felé. Ezt jelezte az államfő tavaly július 7-i
külpolitikai programbeszéde. A kapcsolatok bővítésében való
kölcsönös érdekeltséget reális gazdasági megfontolások támasztják
alá. A dél-koreai gazdaságnak szüksége van újabb piacokra, s
Szöulban nagy reményeket fűznek a változóban levő
Közép-Kelet-Európához. A piac persze korszerű értelemben nemcsak a
késztermékek megvásárlóit jelentheti, hanem kooperációs partnereket,
beruházási lehetőségeket is. Magyarország arra számít, hogy a közös
vállalkozások, a magyar gazdaságban jól adaptálható dél-koreai
működő tőke megjelenése révén néhány éven belül jelentős szintre jut
a kétoldalú együttműködés.(folyt.)
1989. február 1., szerda 11:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az út állomásai (3.rész)
|
A Koreai-félsziget olyan sajátos módon helyezkedik el a
térképen, hogy az ott élőknek számolniuk kell a világ négy
legnagyobb hatalma - a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína és
Japán - relatív vagy abszolút földrajzi közelségével. Logikus hát,
hogy - ha prosperálni akar - fokozott szüksége van a békére és a
biztonságra. Észak és Dél kibékülése a közvetlenül érintett felek,
valamint a nemzetközi közösség objektív érdeke. Minden bizonnyal
feszültségcsökkentő hatása volna annak, ha a KNDK és a Koreai
Köztársaság egyaránt bővíthetné nemzetközi kapcsolatrendszerét, ha
új színek jelenhetnének meg mindekettőjük palettáján. +++
Kárpáti János MTI-PAnoráma
1989. február 1., szerda 11:17
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|