|
|
 |
|
 |
MSZOSZ szövetségi tanácsülés (1. rész)
|
1990. október 16., kedd - Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa keddi
ülésén értékelte a nyáron indított - az érdekegyeztetésre, a
privatizációra vonatkozó - aláírásgyűjtési akciót. A 150 ezer
aláírás nem túl sok a szakszervezeti tagok látszámához viszonyítva,
de az akció arra jó volt, hogy a kormány jobban figyelembe vegye a
munkavállalói érdekeket. Az aláírások kezdeményezésekor sem a
Parlament, sem a kormány nem tartotta szükségesnek, hogy az
érdekképviseletekkel, így a szakszervezetekkel folytatott
tárgyalások útján törekedjen a társadalmi konszenzus megteremtésére.
A párbeszéd, a tárgyalások kikényszerítése érdekében döntött úgy az
MSZOSZ, hogy a népszavazás kezdeményezésére is alapul szolgáló
aláírásgyűjtést indít. Világosan kimondták viszont, nem akarnak
minden áron népszavazást, hanem tárgyalásokat. Az ülésen utaltak
arra, hogy a Parlament az akció indulásakor törvénnyel tiltotta meg
a munkahelyeken - a szakszervezetek természetes terepén - az
aláírásgyűjtést. Ezzel is indokolható a viszonylag kevés számú
aláírás.
A tanácsülésen elfogadott állásfoglalás az aláírásgyűjtő akció
eredményeként nyugtázza, hogy a munkavállalói érdekek is
megjelenhettek a társadalmi, gazdasági átalakulás folyamatában.
Létrejött az Érdekegyeztető Tanács, vezetői szinten tárgyalt az
MSZOSZ a kormánnyal. Megkezdődtek a viták a privatizációs
munkavállalói érdekek érvényesítéséről. Így már nagyobb a lehetőség
arra, hogy a szociális piacgazdaságban természetesnek számító
érdekegyeztetést hozzanak létre Magyarországon is. Azaz a
munkavállalók ne csak szenvedő alanyai, de részesei és haszonélvezői
is legyenek a társadalmi, gazdasági változásoknak.
Foglalkoztak az érdekegyeztetés jogi szabályozásával is.
Megállapították:: alapvető igény, hogy a jog eszközeivel egyhítsék a
munkavállalók gazdasági alávetettségét. Az MSZOSZ szakértői
részletes javaslatot dolgoztak ki az általános rendelkezésekre, a
munkavállalók kollektív jogaira. Így például szükségesnek tartják az
üzemi (alkalmazotti) bizottságok létrehozásának, az információhoz
jutásnak, a tisztségviselők védelmének jogi garanciáit. Az üzemi
bizottságok fenntartása a tervezet szerint a munkáltatókat terhelné.
A munkáltatók biztosítanák a tisztségviselők képzési költségeit is.
(folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|