|
|
|
|
Befejeződött a Duna-Adria csúcs (2.rész)
|
Az európai stabilitás erősítését szolgáló feladatok között a politikai okmány kiemelt helyen említi a kisebbségek jogainak érvényesítését, hangoztatva: a Duna-Adria kooperáció a régió saját földrajzi keretei között már most nekilát a kisebbségi problémák rendezésének.
Ám e problémakör átfogó kodifikálását a helsinki folyamattól, illetve az Európa Tanácstól várják az Ötök.
A dokumentum ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a Duna-Adria együttműködés a szélesebb európai architektúra egyik részét alkothatná. Ilyenformán az Ötök elismerik a helsinki folyamat mással nem pótolható szerepét az európai béke és biztonság megteremtésében. Emellett kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az Európai Közösségek és más hasonló európai szervezetek tevékenységének. Ezzel összefüggésben - a magyar várakozásokkal messzemenően egyező módon - a dokumentum hangoztatja, hogy az együttműködés segíti a részes államok felzárkózását az európai közösségekhez.
Ami a Duna-Adria kooperációt és a régió más államainak kapcsolatát illeti, a politikai dokumentum leszögezi: bár az ötös keret ,,földrajzilag körülhatárolt,,, a részes államok nem zárják ki a kooperáción kívüli országok csatlakozását bizonyos programokhoz. A kívül állók számára mindenekelőtt a környezetvédelem kínál ilyen kapcsolódási pontokat. Mindazonáltal a Duna-Adria együttműködés tagjai szorgalmazzák más, hasonló európai regionális kooperációk létrehozását is, illetve ennek nyomán régióközi kapcsolatok felvételét.
Az együttműködést konkretizáló három éves programcsomag a többi között előirányozza az észak-déli, illetve a kelet-nyugati autópálya-hálózat és a vasútvonalak fejlesztését. Kiemelten kezeli a három éves program a Trieszt-Ljubjana-Budapest autópálya megépítésének tervét. Az útvonalhálózat fejlesztési elképzeléseire, csakúgy, mint az egyéb gazdaságfejlesztő, kulturális projektekre érvényes, hogy megvalósításukat az elképzelések szerint több forrásból finanszírozzák. Ebben állami költségvetési alapok, kétoldalú kormányzati pénzek, saját források csakúgy szóba jöhetnek, mint a nagy nemzetközi pénzintézetek eszközei. (folyt.)
1990. augusztus 1., szerda 18:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|