|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek
képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről.
A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi
Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe -
véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a
nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják
meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta
a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem.
Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett
törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a
kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy
célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma
megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független
cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is
átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló
intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden
nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet
véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám
amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman
kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott
meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki
felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők
maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak
megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok
hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi
szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és
interpellációs joggal ruháznák fel.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként,
sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP)
indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok
elidegenítésének és terhelésének tilalmáról.
Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette
annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az
Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a
bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg
minisztert. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 20:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|