|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett
azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve
vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A
törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista)
felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási
alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású
állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a
jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól
azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a
közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd
először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk
választóikkal.
A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita,
hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a
Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki
elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos,
illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi
bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő
érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta
magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor
bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra
ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti
felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról.
Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső
létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg
tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor
jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat.
Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az
átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak
azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a
mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az
élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel
így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen
vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók
országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban
maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|