|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)
|
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) úgy vélte: a képviselők
----------
szinte lehetetlen helyzetbe kerültek, amikor a költségvetés egyes
tételeinek egyeztetésére vállalkoztak, azonban nem térhetnek ki e
felelősség elől, amikor a gazdasági összeomlás veszélye fenyeget; a
gazdaság összeomlása pedig maga alá temetné a kibontakozó magyar
demokráciát is. Így tehát nem lehet cél az adósságátütemezés - mint
azt néhány politikus javasolta -, nem vállalható egy felgyorsuló
infláció, importstop, jegyrendszer. A beterjesztett költségvetési
javaslat egyfajta megoldást kínált ennek elkerülésére. Mivel a
költségvetés bevételi oldalai már meghatározottak, a Parlamentnek
jobbára csak a kiadások lefaragásában lehet mozgástere.
Ezzel kapcsolatban a képviselőnő kifogásolta, hogy a
költségvetési tervezet nem mutatja be kellő részletességgel a
kiadásokat. Az egyik ilyen tétel a társadalmi szervezetek támogatása.
Szerinte joggal elvárható lenne a költségvetés támogatására számító
társadalmi szervezetektől, hogy céljaikról, a pénz felhasználásának
jellegéről tájékoztassák az Országgyűlést. Javasolta, hogy a
társadalmi szervezetek támogatására szánt összeggel növeljék a
költségvetési tartalékalapot, s az egyes társadalmi szervezetek
támogatását az időközben beszerzett információk alapján januárban
ismét hozzák az Országgyűlés elé.
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) elmondotta: a képviselők
-------------
már évek óta javasolták, a kormány végre őszintén vessen számot az
ország tényleges adóssághelyzetével. Ez a legutóbbi, novemberi
ülésszakon megtörtént. Ám úgy tűnik, már késő. Előbb lett volna erre
szükség. Az ország a csőd szélére került, s így aligha tud a
kormány, vagy a képviselők jobbat javasolni a beterjesztett nagyon
szigorú költségvetésnél. A választási lehetőség a minimálisra
csökkent. Éppen ezért a képviselő figyelmeztette a kormányt, nagyobb
kitartásra van szükség, eddig ugyanis sorra-rendre meghátrált az
érdekegyeztető tárgyalásokon. Lékai Gusztáv arra is felhívta
figyelmet, hogy nem dönthetnek addig a jövő évi költségvetésről,
amíg előzőleg nem határoznak a Műszaki Fejlesztési Alapról szóló
törvény módosításáról. Ugyanis, ha előzetesen elfogadnák a jövő évi
költségvetést, már nem lenne miről tárgyalni a Műszaki Fejlesztési
Alappal kapcsolatban. Támogatta azt az elképzelést, hogy már jövőre
kerüljön sor a bérliberalizálásra. Véleménye szerint ugyanis
amennyiben több bér áramlik ki, az a jelenlegi körülmények között -
a hiányhelyzet következtében - nem jár inflációs hatással. Arra
figyelmeztetett: megengedhetetlen, hogy a költségveetésnek nincs
tartaléka. Ez jelentős veszélyt rejt magában. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|