Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
Békesi László emlékeztetett arra, hogy a korábbi években a ------------- költségvetés előterjesztésekor gyakorta hangzott el e ház falai között a kormány megbízásából előterjesztő pénzügyminiszter szájából: fontos, hogy legyen jóváhagyott költségvetése az országnak, hiszen ez a gazdaság folyamatos működésének egyik feltétele. Ez a megállapítás talán még soha nem volt olyan aktuális mint most. Az előkészítő munka során a kormány többször is nyilvánosságra hozta alaptörekvéseit. Az alapcövekek leverésében döntő szerepe volt a Parlament által többször megfogalmazott, az ország igényeit közvetítő követelményeknek, valamint a magyar gazdaság hazai és nemzetközi adottságainak. E megingathatatlan sarokpontok közül két elemet emelt ki a pénzügyminiszter. Az egyik a júniusi parlamenti ülésszak vitájának és döntéseinek talán legfontosabb következtetése, amelyben teljes egyetértés alakult ki az Országgyűlés és a kormány között. Nevezetesen: még egyszer irreális, túlelosztást tartalmazó, a bevételi lehetőségeket túlbecsülő, a kiadási szükségleteket alátervező költségvetést nem szabad elfogadni. Ez az elhatározás tartalmazta azt az eltökéltséget is, hogy 1989-ben a júniusi módosításokon túl tiszta helyzetet kíván teremteni a kormány a költségvetésben, nem terhelve rendezetlen vagy átmeneti technikai megoldásokkal az 1990-es esztendőt. A másik követelményről az elmúlt napokban már sok szó esett. A kormány nem a kisebb ellenállás, vagy a könnyebb elfogadtatás taktikai megfontolásai alapján, hanem felelőssége teljes tudatában, s a parlamenti döntéshez nélkülözhetetlen reális és egyértelmű helyzet bemutatása miatt tette világossá, hogy jóváhagyott költségvetés nélkül a magyar gazdaság normális és folyamatos működésének feltételei nem teremthetők meg a jövő esztendőben. Csak egy szigorú, a mély gazdasági válság következményeit érvényesítő költségvetés jóváhagyása esetén van esély a gazdasági összeomlás elkerülésére, az ország külső finanszírozására, azaz a válságból való kilábalás esélyének megőrzésére. Így a jelenlegi költségvetés krízis-költségvetés, amelynek legfontosabb célja a gazdaság működőképességének megőrzése, a csőd elkerülése. Ezért ez a költségvetés terheket ró a vállalatokra, költségvetési intézményekre és a lakosságra egyaránt, sok olyan feszültséget vállal, amelyet az elmúlt években görgettünk magunk előtt, súlyosbítva ezzel gondjainkat. A költségvetési törvényjavaslat alapvető funkciója a válság menedzselése, ám tartalmaz több olyan elemet is, amely a jövőt építi, javítja a gazdasági kibontakozás feltételeit. (folyt. köv.) 1989. december 20., szerda 12:25
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »