Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
Ezután az adótörvények módossításával kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnöke adott tájékoztatást. Mint mondotta, nem volt könnyű a bizottság munkája, ugyanis egyeztetniük kellett a jogos társadalmi, vállalati és egyéni igényeket. Ugyanakkor figyelembe kellett venniük azt is, hogy mindezek hogyan befolyásolják a költségvetés helyzetét. Feszített tempóban tárgyalták meg az összegyűjtött csaknem száz javaslatot, a bizottság csütörtökön a hajnali órákban fejezte be munkáját. Fekete János szerint ez a sietség azért szükséges, mert ha nem sikerül november végéig jóváhagyni az adórendszer módosítását, akkor ez károsan befolyásolhatja a vállalatok jövő évre való felkészülését, s negatívan hat a költségvetés helyzetére. A sietség azonban oda vezetett, hogy nem sikerült minden pontjában tiszta anyagot az Országgyűlés elé terjeszteni, több vitatott kérdés maradt, amelyekre majd csak a törvényjavaslatok feletti vitában forrhat ki a végleges válasz. A bizottság állásfoglalásának kialakításakor abból indult ki, hogy nehéz az ország helyzete, s így csak olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek reálisak, s a költségvetés szempontjából is elfogadhatók. A bizottság írásos határozatát valamennyi képviselőnek kiosztották, így ennek csak a legfontosabb elemeire hívta fel a figyelmet Fekete János. A vállalkozási nyereségadóval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ennek mértéke 40 százalék legyen, de a három millió forint alatti nyereség után csak 35 százalékos nyereségadót fizessenek a vállalkozók. Mivel ezt így a költségvetés nem tudná elviselni, ezért elvileg helyes, ha új adóformát vezetnek be, azaz az állami vagyon utáni részesedést. Ez azért is korrektnek tekinthető, mivel minden befektetett vagyon után mindenkinek jár bizonyos osztalék, s ez alól az állam se legyen kivétel. Helyes lenne - vélekedett Fekete János -, ha ez a bevétel a későbbiekben elkülönülne a költségvetés folyó bevételeitől, s ezt a pénzt elősorban a beruházásokra és a modernizálásokra fordítanák. Ennek az adónak a a kormány által javasolt 20 százalékos mértékét azonban túlzottnak minősítette a reformbizottság elnöke, véleménye szerint 18 százaléknál nagyobb adót ezen a címen nem szabadna a vállalatokra kiróni. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban Fekete János a bizottságnak azt a véleményét tolmácsolta, hogy az átlagos adóteher - az expozéban javasolt 15 százalékkal szemben - nem haladhatja meg a 14.5 százalékot. (folyt. köv.) 1989. november 23., csütörtök 13:37
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »