Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 21.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Ceausescu propagandája (Magyar Híradó)

"- Hajdú Győző, a Ceausescu-rezsimet minden kritika nélkül kiszolgáló marosvásárhelyi szerkesztő a hivatalos szervek megbízásából propaganda-filmet forgat. A munka, melyhez felszerelést egy nyugati cég biztosít, és amelynek külföldi forgalmazását is a cég vállalta, az erdélyi magyarság jogegyenlőségét és helyzetének teljes rendezettségét kívánja demonstrálni. A filmben megszólalnak erdélyi magyar művészek, és a folklór együttes is fellép, valamint közreműködik benne egy tiszta magyar község, Visznajo (?) lakossága. * Erdélyben nem titok, hogy a filmben való fellépést Hajdú Győző a Securitate segítségével kényszerítette ki az emberekből."

Pozsgay Imre és Horn Gyula a nemzeti igazságtételről és megbékélésről (1. rész)

1989. június 5., hétfő - A sajtónak óriási szerepe van a demokratizálási folyamat előmozdításában, abban, hogy ne legyen lehetőség a visszarendezésre - hangsúlyozta Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter hétfőn, a Magyar Sajtó Házában, ahol Horn Gyula külügyminiszter társaságában újságírókkal találkozott. Hozzátette: a közmegegyezés nem csak lehetőség, hanem elkerülhetetlenül szükséges is ahhoz, hogy a magyarországi demokratizálási folyamat, a modellváltás békés úton menjen végbe. Véleménye szerint nem létezik olyan politikai erő, amely ezt elutasítaná.

A június 16-ai temetéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a
gyászszertartás megítélésében előrehaladás történt. Az
államminiszter rámutatott: a Hősök terén közös nemzeti megbékélési
megnyilvánulást vár a gyászolóktól. Szólt arról is, hogy a különböző
politikai szervezetekkel a kiegyezést előkészítő tárgyalásokon
világossá kell tenni, hogy az MSZMP szabad választásokon kívánja
megméretni magát. A választások időpontjáról, illetve a választási
törvénytervezetről nyilvános vitát kell folytatni. Az MSZMP-nek ki
kell nyilvánítania: nem érdeke, hogy felkészületlen, gyenge,
infrastruktúrát nélkülöző szervezetekkel induljon a választási
küzdelemben, mert ez csak prolongálná a legitimációs válságot.

    Az 1956-os események értékelésével kapcsolatos vita a társadalom
számára kevésbé jelentett katarzist, mert másként gondolkodott
erről, mint az MSZMP tagsága, amelynek számára ez meghasonlásokkal
járó vitát okozott. Az államminiszter ilyennek tartotta a Nagy
Imre-ügyben bekövetkezett fordulatot. Cezúrát kell vonni a pártnak a
saját múltjával kapcsolatban, csak azzal szabad azonosságot
vállalni, ami az európai értékrendbe beleillik. A kongresszusra
olyan programmal kell előállni, amely a nemzeti közmegegyezés
jegyében születik, az egyén számára is kapaszkodót nyújt, s olyan
személyi képviseletet kell megteremteni, amely ezt a közmegegyezést
hitelesíteni tudja - mondta Pozsgay Imre. (folyt.köv.)


1989. június 5., hétfő 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay Imre és Horn Gyula a nemzeti igazságtételről és megbékélésről (2. rész)

Horn Gyula külügyminiszter arról szólt, hogy 1956. november 4-e
után változott a politikai stílus és bizonyos politikai elemek is
módosutak, azonban nem következett, nem következhetett be szakítás a
sztálini modell alapelemeivel. Ez vezetett el azután ahhoz a súlyos
válsághoz, amely különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentkezett. A
külső környezet, a sztálinista modellű országok nagyon jelentős
mértékben befolyásolták a magyarországi viszonyokat, nem tették
lehetővé a nemzeti igények és adottságok érvényesítését.
Hangsúlyozta: az igazságkeresést csak új társadalmi modell
kiépítésével lehet végérvényesen megvalósítani. Megítélése szerint a
nálunk zajló folyamat társadalmi, politikai értelemben radikális és
mind ez ideig erőszakmentes. Hozzátette: félúton vagyunk a
pluralizmus politikai pilléreinek kiépítésében. Horn Gyula szerint
mintegy 10-12 hónapra van szüksége az országnak ahhoz, hogy
legitimálja a kialakulóban lévő politikai erőviszonyokat,
megteremtse a többpártrendszerhez szükséges törvényeket és
intézményeket. Figyelmeztetett arra, hogy a belső átalakulást
súlyosan fenyegeti a gazdasági helyzet, amely veszélyezteti a
politikai reformok megvalósítását. Az előrehaladással majdnem azonos
ütemben jelentkeznek bizonyos leszámolási törekvések, s ma már ezek
egyre inkább a reformfolyamattal szemben nyilvánulnak meg. A
radikális változások békés úton történő végigvitele feltétele annak
is, hogy további külső támogatást kapjunk belső gondjaink
megoldásához. Hangsúlyozta: a magyar belső változások saját
adottságainkból és felismerésünkből indulnak ki, s senki számára nem
jelentenek receptet, valamint lazítást szövetségi kötelezettségeink
teljesítésében. Ezzel együtt folyamatosan munkálkodunk azon, hogy a
szövetségi rendszeren belüli viszonyokat tovább korszerűsítsük,
ennek jegyében a magyar külpolitika tudatosan hangsúlyozza azt, hogy
nem csupán nemzeti keretek között, hanem nemzetközi méretekben is
biztosítani kell a párt és az állam szétválasztásának a folyamatát.

    A külügyminiszter szerint a hatalmon lévő párt nagy többsége
reformpárti, de jelen vannak azok az erők is, amelyek nem képesek
követni a változások folyamatát és felfogásukban a reform elsősorban
csak a stílusváltás szükségleteként jelentkezik. Szólt arról is,
hogy az átalakulási folyamatot nagy nemzetközi rokonszenv és
támogatás kíséri. A Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt
érdekelt a magyarországi változások sikerében, miként az európai
országok nagy többsége is. (folyt.köv.)


1989. június 5., hétfő 19:35


Vissza »


Pozsgay Imre és Horn Gyula a nemzeti igazságtételről és megbékélésről (3. rész)

Nagy Imre és sorstársai ügyéről Horn Gyula azt mondta: az MSZMP
történelmi albizottságának megállapítása szerint a kivégzett
miniszterelnök reformpolitikus volt, desztalinizációt akart, s
azokat a folyamatokat, amelyeket célul tűzött ki, külső
beavatkozásoktól mentesen akarta végrehajtani. A Varsói Szerződésből
való kilépést egybekapcsolta az ország szocialista pozícióinak a
megőrzésével. Bukásában és tragédiájában egyaránt szerepet
játszottak belső és külső tényezők. Ezért is véli úgy a
külügyminiszter, hogy megalapozottan foglalt állást a bizottság.
Eszerint Nagy Imre és sorstársai politikai indíttatású koncepciós
per áldozatai lettek. Az igazságkeresésben el kell jutni a politikai
és a jogi rehabilitáláshoz, ezt a folyamatot azonban a nemzetben
gondolkodva és a nemzet érdekében kell végigvinni. A kormányzat
június 16-ra minden külföldi számára biztosítja a részvétel
lehetőségét. Az eddigi ismeretek szerint 100-120-an érkeznek az
Egyesült Államokból, ugyanennyien Franciaországból, s a jelenlegi
számítások szerint összesen mintegy 400-500 fő várható külföldről. A
Budapesten akkreditált külképviseletek közül is sokan jelezték
részvételi szándékukat a gyászszertartáson.

    Kérdésekre válaszolva Pozsgay Imre érzékeltette, hogy mivel az
MSZMP-ben a reformerők a meghatározók, ezért az esetleg pártszakadás
nem az ő kezdeményezésükre következne be. Az önmagukat marxista
egységplatformnak nevező csoport Pozsgay Imre szerint a szociális
demagógia útjára lépett, s a közmegegyezésbe nem illeszthetők be
azok, akik ezzel a veszedelmes eszközzel megtéveszthető emberek
érzelmeit kívánják felkorbácsolni.

    Horn Gyula a kínai eseményekre reagálva elmondta: noha kevés az
információ a konkrét történésekről, az megállapítható, hogy
számunkra nem lehet más kiút, mint a békés eszközökkel történő
átalakulás. Pozsgay Imre hozzátette, a pekingi események ne
elbátorítsanak, hanem a még következetesebb előrehaladásra
serkentsenek. (folyt.köv.)


1989. június 5., hétfő 19:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay Imre és Horn Gyula a nemzeti igazságtételről és megbékélésről (4. rész)

Az MTI kérdésére, amely szerint a Központi Bizottság legutóbbi
ülésén megoszlottak a vélemények Pozsgay Imrének a Szabad Európa
Rádió számára adott interjújával kapcsolatban, az államminiszter
elmondta, reméli, hogy nem kerekedik ebből Pozsgay-ügy, mert már
elmúlt az az időszak, amikor a monolit egységben az igazságot
tekintélyalapon mondták ki. Hozzátette: a pártszakadást és a hatalmi
harc legendáját nem szabad mumusként felfogni. Nincs ok a
riadalomra, mert a mai helyzetben a viták természetesek, és nem a
reform siettetésében van veszély, hanem abban: nincs instabilabb
rendszer, mint a diktatúra. Horn Gyula ezzel kapcsolatban elmondta,
ősszel a Központi Bizottság olyan döntést fogadott el, hogy tagjai
önállóan nyilatkozhatnak. Ez helytállónak bizonyult, sőt nemrég
kiegészült a platformszabadsággal, bár ez utóbbi körül még bizonyos
viták folynak. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan úgy vitatkozni,
véleményt alkotni, hogy valaki el sem olvassa az említett interjút.
Egyébként azt, hogy megreformálhatatlan a sztálini modell, már a
Szovjetunióban is régóta vallják. Pozsgay Imre végezetül egy
kérdésre válaszolva elmondta, hogy még folyik az egyeztetés a június
16-i temetésen való kormányrészvételről, de ő részt vesz azon - ha
esetleg nem is hivatalosan. (MTI)


1989. június 5., hétfő 19:47


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó estét kívánok! Lukácsy Tibor a nevem. Sürgős segítsé¬get szeretnénk kérni Önöktől, Augsburgból. Telefonszámunk: 15-76-99. Ausztráliába szeretnénk kivándorolni, mivel Németországban nem maradhatunk. De a bonni ausztrál nagykövetség a sponsorunk ellenére, már másodízben utasítja el családunkat. Ezért az Ausztráliában lévő Templomok Világszervezetétől, a WCC-től, és az ausztrál bevándorlási minisztériumtól szeretnénk segítséget kérni. De sajnos a címüket nem tudjuk, ezért ehhez kérnénk az önök segítségét. Megkérnénk Önöket, amennyiben lehetséges, legyenek szívesek visszahívni telefonon bennünket. Este 17 óra után itthon tartózkodunk. Szíves segítségüket előre is köszönjük. Viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD