|
|
|
|
Washington lépéskényszerben - Baker körútja után (1.rész)
|
Washington, 1989. február 20. hétfő (MTI-Panoráma) - ,,James Baker külpolitikája még nem világos, stílusa azonban igen: nagy energia és odafigyelés jellemzi,,. Így írt a washingtoni diplomácia új irányítójáról az egyik amerikai újságíró, aki elkísérte múlt heti körútjára. A miniszter 8 nap alatt 25 000 kilométert utazott, végiglátogatta - pontosabban inkább végigrohanta - valamennyi NATO-tagállam fővárosát, Ottawától Ankaráig, Rómától Oslóig. Mindenütt tárgyalt a külügyminiszterrel, sokhelyütt a kormányfővel is. A találkozók, amelyek Baker szerint elsősorban a személyes ismerkedést szolgálták, néha csak 20-30 percig tartottak.
Mindazonáltal e villámlátogatások is több tanulságot hoztak felszínre. Az egyik, hogy a NATO-országok (akárcsak a világ legtöbb kormánya, nemkülönben az amerikai törvényhozás) túl hosszúnak tartják a külpolitikai gondolkodási időt, amelyet az új washingtoni vezetés engedélyezett magának. Bush és Baker a helyzet átfogó elemzésére hivatkozik, s május előtt nem igér választ arra, hogy merre tart majd az amerikai diplomácia az égető kérdésekben, a fegyverzetkorlátozástól a Közel-Keletig, a szovjet-amerikai viszonytól Közép-Amerikáig. A szövetségeseket és a washingtoni képviselőket az is nyugtalanítja, hogy Baker helyetteseinek túlnyomó részét még ki sem jelölték, s John Tower, a kiszemelt védelmi miniszter megerősítése második hónapja bizonytalan - tehát az amerikai külpolitika kibontakozásához még személyi feltételek is hiányoznak. A szövetségesek szerint mindez annál is kínosabb, mivel a Nyugatnak amúgyis meg kell birkóznia a Mihail Gorbacsov vezette Szovjetunió jelentős lélektani előnyével a nemzetközi porondon: a sorozatos szovjet kezdeményezések - amelyek ma már gyakorlati lépésekben öltenek testet, Afganisztántól az egyoldalú európai haderőcsökkentésig - igen erős hatást gyakorolnak a nyugat-európai közvéleményre, s a NATO-nak eddig nincs mit ezzel párhuzamba állítania, hallhatta Baker szinte minden fővárosban. (folyt.)
1989. február 20., hétfő 14:52
|
Vissza »
|
|
Washington lépéskényszerben - Baker körútja után (2.rész)
|
Az amerikai válasz - egyelőre - az, hogy valójában nem a Nyugat reagál szovjet kezdeményezésekre, hanem fordítva: a most tapasztalható pozitív szovjet lépések tulajdonképpen korábbi nyugati javaslatok elfogadását jelentik. Ez legfeljebb részigazság, ha figyelembe vesszük például a Baker-körút levitatottabb kérdését, a harcászati atomfegyverek korszerűsítését. A Szovjetunió e fegyverfajták teljes betiltásának híve, míg Washington, London és Párizs új atomrakéták telepítése mellett van, a bonni konzervatív kormány viszont elhárítja a javaslatot, azzal, hogy az 1990 decemberi nyugatnémetországi választások után tárgyaljanak majd a kérdésről. Nyilván abban a reményben, hogy addig haladás születik az európai haderőcsökkentési tárgyalásokon, s így a VSZ hagyományos erőinek túlsúlya miatt felsorakoztatott atomfegyverekre végülis nem lesz már szükség. Baker mindent megtett, hogy kicsinyítse a kérdésben a Washington és Bonn között kialakult nyilvános vita súlyát. A májusi NATO-csúcsig a kérdés megoldódik, mondta. Amerikai források szerint a várható kompromisszumos megfogalmazásban összekapcsolják majd az új fegyverek kérdését a haderőcsökkentéssel, amint ezt Bonnban igénylik - azaz a kérdést elnapolják. Az amerikai külügyminiszter március elején Bécsben tartja - Washingtonban ismerkedő jellegűnek minősített, de mindenképpen érdemi - találkozóját szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval. A várkozások szerint Baker a tavaszi hónapokban újabb tárgyalásokra Moszkvába utazik, Mihail Gorbacsovval is találkozik. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió lélektani előnyben van a nemzetközi porondon, s hogy Gorbacsov bonni és más közelgő külföldi útjain nyilván tovább kezdeményez, Washington mindenképpen fokozott lépéskényszerbe kerül. Bush és Baker feltehetően olyan területeken hívja majd fel közös lépésekre a Szovjetuniót - az együttműködési szándék próbájaként -, ahol ez a legbonyolultabbnak tűnik: például a nemzetközi terrorizmus, az atomfegyverek, a ballisztikus rakéták további terjedése elleni harcban, Afganisztán újjáépítésében, a közép-amerikai kérdések rendezésében.+++ Heltai András (Washington), MTI-Panoráma
1989. február 20., hétfő 14:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|