Rendszerváltás és az MTI

	Embargo 21.30-ig
Interjú Roger Etchegaray bíborossal (4. rész) - Igen. Sok alkotmány egyébként tartalmaz is. Sajnos a probléma nem a jog, hanem a társadalmi gyakorlat. Hiába van cikkely az alkotmányban, ha a társadalom gyakorlata, közfelfogása nem érvényesíti azt. El kell ismerni mindenki egyenlő jogát és méltóságát. Ez elsősorban a társadalmi gyakorlat kérdése. Senki sem hoz ma olyan jogszabályt, hogy az egyik ember kevesebbet ér, mint a másik, de a valóságban, a mindennapos gyakorlatban mégis ez a felfogás érvényesül. S éppen az egyház feledata lehet az, hogy felébreszti a néha alvó lelkiismeretet. Az állam és egyház viszonyát én úgy látom, túl sok időt töltöttünk azzal, hogy megkeressük kettejük úgynezevezett legkisebb közös nevezőjét. A mai idők arra szorítanak minket, az egyházat éppúgy, mint az államokat, hogy egyre magasabb fokon vállaljuk a ránk háruló felelősséget: szembeszállni a korunkban fenyegető kihivásokkal. Lépten nyomon új kihívások érik mind a struktúrákat, mind az egyéneket. Itt van például a biotechnika, a génmanipulációk lehetősége a maga beláthatatlan veszélyeivel. Állam és egyház viszonyának ilyen körülmények között arra kell irányulnia, hogy lehetővé tegye a választ e kihívásokra, mindkettőnek természetesen saját felelősségi körén és cselekvési területén belül. A feladat, hogy megmentsük az embert, akinek jövője ma veszélybe került. Mi tanításunk alapján úgy hisszük: az ember csak akkor menthető meg és olyan mértékben, ahogyan Isten jelen van cselekedeteiben. Ha az emberiség elutasítja Istent, fegyvertelen a veszélyekkel szemben. Sajnos ezt tapasztalhatjuk ma szerte a világban, s nemcsak azokban az országokban, ahol a vallást hivatalosan elvetik, hanem a nyugati permissziv rendszerekben is. Nincs tere itt sem Isten üzenetének. Akadnak szerencsére ellenkező jelek is: a fiatalok körében valóságos lázadás az erkölcsi és szellemi értékek megőrzése iránt, hogy más is kitöltse életüket, mint a javak, a fogyasztás. Nagy a szellemi éhség. Vajon kielégíti-e az embert a puszta anyagi jólét, ha nem tudja, honnét jön és hova megy? Ha nem ismeri létezése okát, célját? Úgy látom, különösen a fiatalokat nyugtalanítja ez az értékválság. Mi pedig fontosnak tartjuk a fiatalokat, és szeretnénk, ha bizakodással, reménnyekkel telve lépnének be az életbe. Márpedig azért, hogy az emberek értelmet tudjanak adni életüknek, az egyház sokat tehet. Mit ér, ha az ember meghódítja a világűrt, de közben elveszíti önmagát, ha nem tudja, mi dolga ezen a földön? Nos, az egyház tudja a titkot. Nem akar többet tudni, okosabb lenni másoknal. De egy nagy szociológus mondta ,,az embernek nem azt igazán fontos tudnia, mije van, hanem azt, kicsoda ő maga.,,(folyt) 1989. február 20., hétfő 12:45
Vissza » Folytatásokkal »