|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (2. rész)
|
Bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítő munka után készűlt el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkotmányozó munka egyik nagy dilemmájára, az egésznek és a résznek a viszonyára, összhangjára, majd leszögezte: a munka további menetében egy sor kérdésre, önálló napirendi formában még vissza kell térni. Az elnöki rendszer kérdését érintve hangsúlyozta: amennyiben ebben születik döntés, akkor az elnök feladat- és hatáskörét nagyon aprólékosan végig kell gondolni, illeszteni kell a parlament, illetve a kormány szerepéhez. Az olyan Alkotmány-fejezeteket - mint például a társadalmi-, gazdasági-, politikai rendről szólókat - szintén külön át kell tekinteni. A Politikai Bizottság nyomon követi a koncepció vitáját, a törvény-tervezet erlőkészítését, és szükség szerint előterjesztésekkel fordul a Központi Bizottsághoz. Felvetődött, hogy milyen legyen az Alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es Alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak - és főleg a magyar alkotmányjogi fejlődésnek - a tradicióival, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a megszakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire, így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog progressziv vonulatára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos elvét következetesen végigvezeti, amikor az államszervezet koncepcióját rögzíti. És ugyancsak ezekből a hagyományokból építkezve, a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az emberi és állampolgári jogoknak, szabadságjogoknak. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel kell lépnünk egy újabbkeletű diszkontinuitás veszélyével szemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948-49 utáni időszakkal kívánnának szakítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 16:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó estét kívánok, vagy jó napot kívánok! üdvözlöm önöket, innen Tatáról. Már nagyon régóta hallgatom adásukat. Hát meg vagyok vele elégedve. Csak egy probléma van, hogy a Magyarországon betiltott, vagy jóformán betiltott 3+2 nevű jugoszláviai együttes műsorából semmit sem lehet hallani önöknél, elvétve egy-kettőt, például ,Halvány őszirózsa' Hát szeretném, hogyha a műsorukat kissé színesebbé tennék. Csinálnának egy olyan jó műsort, mondjuk jugoszláviai dalokat, 3+2, Sógorok, meg miegymás, amit minálunk nem játszanak a Kossuth vagy Petőfi Rádióban. Hát szeretném, ha egy ilyen jó műsort csinálnának, és most szombaton majd kíváncsi leszek, hogy mit szólnak hozzá. Nem tudom, melyik műsorban lehetne majd ezt meghallgatni. Hajdú Júliától várom a választ. Köszönöm. A legjobbakat, további jó egészséget, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|