Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 19.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja:

Kádár János beszédei

"Mint ismeretes Pozsgay Imre államminiszter pár héttel ezelőtt rádió nyilatkozatában népfelkelésnek minősítette az 1956-os magyarországi fejleményeket. Pozsgay nem mondott újat. Kádár János már több mint három évtizeddel ezelőtt ennél jóval messzebbre ment, amikor nemcsak népi felkelésnek, hanem népünk dicsőséges felkelésének minősítette az 56-os eseményeket. 1956. november elsején a szabad Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában, amikor bejelentette az MSZMP megalakulását Kádár a következőket mondotta: - Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat. Kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs és nem lehet szocializmus. E súlyos harcokban azok a kommunisták, akik eddig is harcot vívtak a Rákosi önkényuralom ellen, számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelelően elhatározták, hogy új pártot alapítanak. Az új párt egyszer és mindenkorra szakít a múlt bűneivel."

Kádár János beszédei

Washington, 1989. február 19. (Amerika Hangja) - Az elmúlt hetekben
budapesti politikai körökben meglepő módon újból kérdésessé
tették, hogy 1956-ban Magyarországon ellenforradalom volt-e vagy
pedig egy kommunista rezsim elleni népfelkelés? Ezt követően olyan
vélemények is. elhangzottak és joggal, hogy a kérdéssel kapcsolatban magát,
az MSZMP elnökét, Kádár Jánost kellene szóra bírni, elvégre ő csak tudja,
hogy mi történt Magyarországon, hiszen az események egyik főszereplője
volt. A kérdés tisztázása érdekében nem vártuk be, hogy "Kádár János
megszólaljon, vagy, hogy ő is tanúvallomást tegyen a történelmi igazság
után kutató albizottság előtt. Átlátogattunk a washingtoni kongresszusi
könyvtárba, hogy belelapozzunk néhány, közel 33 évvel ezelőtti kiadványba
és az annak idején elhangzott nyilatkozatok szövegébe, amelyek ha nem is
teljes, de némi képét adnak arról, hogy 56-ról hogyan vélekedett az MSZMP
volt főtitkára.* Most röviden ízelítőt adunk mind abból, amit a kérdéssel
kapcsolatban a könyvtárban olvastunk.
    
    Mint ismeretes Pozsgay Imre államminiszter pár héttel ezelőtt rádió
nyilatkozatában népfelkelésnek minősítette az 1956-os magyarországi
fejleményeket. Pozsgay nem mondott újat. Kádár János már több mint három
évtizeddel ezelőtt ennél jóval messzebbre ment, amikor nemcsak népi
felkelésnek, hanem népünk dicsőséges felkelésének minősítette az 56-os
eseményeket.
    
    1956. november elsején a szabad Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában,
amikor bejelentette az MSZMP megalakulását Kádár a
következőket mondotta:
- Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi
uralmat. Kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely
nélkül nincs és nem lehet szocializmus. E súlyos harcokban azok a
kommunisták, akik eddig is harcot vívtak a Rákosi önkényuralom ellen,
számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelelően elhatározták,
hogy új pártot alapítanak. Az új párt egyszer és mindenkorra szakít a múlt
bűneivel.
    
    Pozsgay a népfelkelés kifejezést használta 1956-ra.
    
    Kádár népünk dicsőséges felkelésére utalt, mivel annak idején
bensőségesebben azonosította magát azoknak a napoknak a törekvéseivel.
    
    Másrészt a dicsőséges jelző nyilvánvalóan jobban megfelelt egy kevésbé
cinikus és a mainál romantikusabb korszak retorikájának. És Kádár az
események tüzében mielőtt még elhatározta, hogy áruló lesz, vagy mielőtt
még rákényszerítették, hogy áruló legyen nyilvánvaló és érezhető
megilletődéssel kommentálta az októberi napokat. Korabeli feljegyzések
szerint jó ideig saját felesége sem tudta, hogy átállt az oroszok oldalára.
    
    Kádár a továbbiakban gondosan gyűjtögette és tanulmánykötetekbe foglalta
beszédeit és nyilatkozatait. Könyveiben azonban főképpen az érdemel igazán
figyelmet, ami azokból kimaradt'.
    
    Több, mint 400 oldalon megjelent Szilárd hatalom, független Magyarország
című kötete 1959-ben már nem tartalmazta a népünk dicsőséges felkeléséről
mondott pártalapító beszédét, ami annál is sajnálatosabb, mivel azt
manapság vita tárgyává tehetné a Münnich Ferenc Társaság is.
    
    Kádárnak október 30-iki nyilatkozata is kimarad a kötetéből, és hogy
szavait is idézzük leszögezte:
- "Munkáspártjaink! Dolgozó testvéreink! Kedves elvtársak!
    
    A mély felelősségtől áthatva, hogy a testvérharc további vérrontásaitól
megmentsük népünket, dolgozó tömegeinket kijelentem, hogy azokban a
döntésekben, amelyekben a minisztertanács elnöksége' ma határozott a magyar
dolgozók pártjának elnöksége, minden egyes tagja egyet értett. Én a magam
részéről kijelenthetem azt is, hogy az előttem szólottakkal Nagy Imre,
Tildy Zoltán, Erdei Ferend, ismerőseimmel és barátaimmal, általam nagyra
becsült és tisztelt honfitársaimmal teljes mértékben egyet értek".
    
    A Szovjetunióban jó ideje megindult egy második, desztalinizálási folyamat,
    
valamivel később megindult a debrezsnyevizálás is, ugyanúgy, ahogy
Magyarországon a Rákosi korszak egyes aspektusairól már jóideje lerántották
a leplet és a jelek szerint újabban egyesek erőfeszítéseket szeretnének
tenni a Kádár-korszak fehér foltjainak feltárására is. A nyugati lapok
budapesti tudósításaiból azonban az derült ki, hogy még ma is akadályokba
ütközhet egy ilyen jellegű erőfeszítés.
    
    Egyesek elhamarkodottnak minősítették Pozsgay vélekedését", holott Kádár
már több mint három évtizeddel ezelőtt nagyobb ékesszólással ugyan azt
állította, amit a közelmúltban Pozsgay.
    
    Hasonlóképpen a Központi Bizottság a többpártrendszer fenntartásokkal és
úgynevezett szocialista alapokon való bevezetésével kapcsolatban hozott
döntése sem jelenthet sok újat. Mivel Kádár János már 1956. november 14-
én, tehát a szovjet hadsereg bevonulása után még 10 nappal is azt
hajtogatta a Budapesti Központi Munkástanács küldöttségéhez intézett
beszédében, hogy:
-"Többpártrendszert akarunk! Szabad és becsületes választásokat"!
    
    Jó három évtizeddel később tehát a jelek szerint végre az is megvalósulhat,
    
amit Kádár eredetileg akart.
    
    Ugyanebben a beszédében Kádár János Nagy Imre miniszterelnök sorsáról is
nyilatkozott, amikor igyekezett megindokolni, hogy miért vették őrizetbe a
miniszterelnököt, amikor a jugoszláv követségről kilépett:
-"A szóbanforgó autóbusz utasait személyi biztonságuk érdekében
nem szállították lakásukra. A kormány joggal feltételezhette, hogy
az országban rejtőzködő ellenforradalmár elemek provokációhoz
folyamodnak, megölik Nagy Imrét, hogy aztán a közvélemény előtt a
magyar kormányt tegyék felelőssé ezért a gyilkosságért.
    
    Pár nappal korábban, november 11-én tett rádió-nyilatkozatában Kádár még
így beszélt:
-"Nekem, aki miniszter voltam Nagy Imre kormányában teljes
nyíltsággal meg kell mondanom, hogy személyes meggyőződésem szerint
sem Nagy Imre maga, sem politikai csoportja nem akarta az
ellenforradalmi rendszert tudatosan elősegíteni".
    
    1956. november 26-án Kádár János már fenyegetőleg, bűnöket kezdett
emlegetni Nagy Imrével kapcsolatban, de a miniszterelnöknek és elvtársainak
még mindig emberséges eljárást ítélt.
    
    -"Megígértük, hogy"Nagy Imre és barátai irányában nem
szándékozunk bírói úton fellépni a múltban elkövetett bűneik miatt.
    
    Még akkor sem, ha utóbb azokat maguk is elismerik. Mi megtartjuk ezt
az ígéretünket".
    
    Kádár csak 1957 elejétől kezdte gyűjtögetni a beszédeit, holott a
történelmi igazság megkövetelné, hogy korábbi nyilatkozatai is napvilágot
lássanak éppen azok, a legfontosabbak, amelyeket a döntő napokban tett.
    
    A kis országnak századunkban rendkívül sokba került a kommunisták uralma.
    
    1919-ben pünkösdi királyságukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a világ
    
közvéleménye a magyarok ellen fordult és megnyirbálták országuk területét.
    
    Magyarországot Hitler utolsó csatlósaként könyvelték el a második
világháború után. A világ közvéleménye előtt a kis országnak egyetlen
erkölcsi tőkéje maradt, az 56-os forradalom. Erre alapozhatja jó hírét,
rokonszenvet ezzel kelthet és kelt ma is világszerte. Ez az, amit Nyugaton
és Keleten soha nem felejtenek el. Ez az, amiért Moszkva szabadabb kezet
engedélyezett a magyaroknak sorsuk irányításában.
    
    Mindenki tisztában van azzal, hogy a sztálinizmus ellen fegyverrel
rendkívüli kockázatot téve, a rettenetes túlerőnek fittyet hányva, elsőként
a magyarok szálltak szembe. Ha forradalmuk el is bukott, már annak idején
beláthatatlan következményekkel folyt le. A kommunisták alatt szinte
megingott a föld, a jóhiszeműek és félrevezetettek megundorodtak, a
karrier-vadászokban kétely támadt, hogy jó lóra tettek-e, a világ minden
kommunista pártjában erjedés indult. Magyar forradalom nélkül aligha lenne
Mihail Gorbacsov. A magyarok nem érdemlik meg, hogy forradalmuk ügyét
nevetséges vitatárgyává tegyék, és nem érdemlik meg, hogy 1956 örökségét
pár tucat kiöregedett pártember régi hazugságának igazolására herdálják el.
    
    +++


1989. február 19., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"Papp János 647-534 nagyon szépen kérem Önöket, ha lehet, megegyszer vetitsenek a nehézsúlyú ökölvivó VB döntőröl egy részletet. Köszönöm. - 863-962 Nyéki László én nem hiszem, hogy normális vagyok,de lehet hogy a műsor szerkesztője is olyan mint én. Hogy lehet a Hofi műsort egy időben vetiteni a Derrick-kel. Nem akarok megsérteni senkit, nagyon jó a műsor, de miért egy időben tesznek, pl. tegnap is egyidőben volt két klasszikus zene. - 475-376: szeretnék érdeklődni, hogy az ökölvivó mikor érkezik a Ferihegyi Repülőtérre. Köszönöm. - Burai Jánosné Debrecen lo-672: vasárnap délután volt egy összeállítás egy ausztriai síparadicsomról. Szeretném ha megmondanák nekem, hogy hol van ez pontosan, ha vissza tudnának hivni, nagyon megköszönném. - 475-376: újra érdeklődik, hogy nehézsúlyú ökölvivó mikor indul haza."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD