|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (1.r.)
|
1989. február 9., csütörtök - Számos, közérdeklődésre számot tartó témát tárgyalt meg csütörtöki ülésén a Minisztertanács. Az ülést követő hagyományos tájékoztatón Marosán György szóvívő az újságíróknak elmondta: a kormány meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról. A tájékoztatást tudomásul véve úgy ítélte meg, hogy a népgazdasági terv legfontosabb célja, a külgazdasági egyensúly alakulására vonatkozó 1988. évi terv megvalósult. Kedvező, hogy ezt a konvertibilis viszonylatu export dinamikus növekedésével sikerült elérni.
Az előterjesztéshez kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt évi pénzügyi folyamatokról tett jelentést. Mint a szóvivő hangsúlyozta: a vita felszinre hozta, hogy a külkereskedelemben elért eredmények részben a gazdaság teljesítőképességének javulásából származtak, részben pedig a világpiaci konjunkturának voltak köszönhetőek. A tőkés áruforgalomban elért 8OO millió dolláros javulás felülmúlta a várakozásokat is, ennek ellenére az eredményeket nem szabad tulértékelni. A kormány tárgyalt a közvélemény által nagy érdeklődéssel kisért, 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészítéséről is. A Nemzetközi Kiállítási Iroda várhatóan május végén hozza meg a döntését a kiállítás helyszinéről, a jelek szerint azonban a világkiállítások történetében példa nélkül álló, két helyszinü rendezvénynek, amely a helsinki záróokmány aláirásának 2O. évfordulóján a kelet-nyugati együttmüködést is jelképezi, jó esélyei vannak. A Minisztertanács ülésén hangsúlyozták, hogy hazánk a tervezett osztrák-magyar együttmüködés keretében vállalni tudja a kiállítás megrendezését. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy egymástól független szakértői csoportok elvégezzék a rendezvénnyel összefüggő gazdaságossági számításokat, s a végleges döntést ezek ismeretében kell meghozni. A testület tudomásul vette a magánkereskedelemről szóló törvényerejü rendelet módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek egyik fontos vonása, hogy a kistermelői és kereskedői tevékenység közelebb kerülhet egymáshoz. A kormány megtárgyalta és elfogadta az OMFB elnökének előterjesztését a Központi Müszaki Fejlesztési Alap 1989. évi felhasználásáról. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztetanács - Szóvivői (2.rész)
|
A szabálysértések ujraszabályozásának elveit tartalmazó előterjesztésről Marosán György kifejtette: a javaslat következetes az egységesitésre törekvésben, és haladó felfogást képvisel az elzárás büntetés eltörlése, valamint a büntetőjogi és szabálysértési tényállások világos elhatárolása tekintetében. A Minisztertanács rendeletet alkotott a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről. Igy az egyesülési jogról szóló törvény szerint - a politikai pártokat kivéve - egyérételmüvé válik ezen szervezetek gazdálkodási rendje - vélekedett a szóvivő. Ezután tájékoztatást adott arról, hogy a kormány megvitatta az agrárpolitika megújítására vonatkozó elképzeléseket is. Az előterjesztés feletti vitában - amelynek előadója Váncsa Jenő miniszter volt - megfogalmazódott, hogy a mezőgazdaság fejlődése tartson lépést a gazdasági feltételrendszer változásaival, az élelmiszergazdaság illeszkedjék be a szocialista gazdaság müködésének olyan új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó piacszervező erővé. Alapvető fontosságunak ítélték az esélyegyenlőség megteremtését és a mezőgazdasági nagyüzemek belső érdekeltségének fejlesztését. Az előterjesztést egyébként a közeljövőben a Központi Bizottság is napirendjére tüzi. E témakörhöz kapcsolódóan néhány kérdésben a Minisztertanács döntést hozott, így az élelmiszergazdaság 1989. évi szabályozói meghirdetése óta kialakult feszültségek, a gazdálkodást negativan érintő folyamatok miatt az élelmiszerek fogyasztói árának védelme és az élelmiszergazdaság további müködőképesség érdekében. Az intézkedések érintik az ágazat hitelezési gondjainak enyhítését és a kamatemelkedés árakban nem fedezett részének kamatpreferenciával történő kiegyenlítését; az eladósodott, de életképes mezőgazdasági nagyüzemek adósságterheinek feltételhez kötött rendezését a társasági törvénnyel összhangban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar érdemi integrációjának elősegítését, valamint - a gabonaárak idei és jövő évi emelésével - a mezőgazdasági alaptevékenység jövedelempoziciójának javítását. Marosán György végül egy közleményt ismertetett, amely szerint széles körü az aggodalom egyik legnagyobb természeti kincsünk, a Hévizi tó vízminősége és sorsa miatt az ország lakossága körében. A miniszterelnök a társadalmi szervek felvetéseire, a lakosság leveleire és kérdéseire válaszolva közli, hogy helyszini szemle megtartására kérte fel a kormány négy tagját: az ipari, a környezetvédelmi, a kereskedelmi, valamint a szociális és egészségügyi minisztert. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:12
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (3.rész)
|
- Kimerültek-e a stabilizációs program keretei, hogy ennek felülvizsgálatára van szükség? - tette fel az első kérdést a Magyar Hirlap munkatársa. Marosán György válaszában kifejtette: Grósz Károly miniszterelnökké választását követően, 1987 nyarán az akkori közgazdasági és társadalmi feltételek között fogalmazta meg a kormány programját a stabilizációról és a kibontakozásról. Azóta a feltételek szinte alapvetően megváltoztak, egyre élesebben jelentkeznek a társadalmi feszültségek, s a kormánynak a stabiliziációs program nyomvonalán haladva új hangsúlyokat kell megállapítania, új stílusu együttmüködést kell kialakítania az autonom érdekcsoportokkal, szervezetekkel, s új kormányzati módszereket kell alkalmaznia. Hozzátette: természetesen egy új program megfogalmazása nem jelentheti a régi jelszavaknak újakkal való felcserélését: a hatások és a következmények elemzésére kell épűlnie. Ez időt kíván, s a kormányprogram körvonalazására és konkretizálására várhatóan nyáron sor kerül. A Magyar Rádió munkatársa az 1956 értékelésével, Nagy Imre szerepével kapcsolatos dokumentumok iránt érdeklődött. A szóvivő tájékoztatásából kitünt: az ügyben illetékes Igazságügyi Minisztérium hosszabb idő óta intenziv kutatást végez és rendszerezi az iratokat. A befejezéséhez közeledő munkáról Kulcsár Kálmán miniszter egyértelmü, korrekt és kielégítő felvilágosítást ad majd. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (4. rész)
|
A Magyar Televízió munkatársa a Hévízi-tó sorsával kapcsolatos intézkedésekről kérdezett. Válaszában Marosán György hangsúlyozta: arról még nincs döntés, hogy mikor lesz a vizsgálat, az időpontról a négy érintett miniszternek közösen kell megállapodnia. A Figyelő munkatársa a gazdaság tavalyi eredményeinek hátteréről, illetve arról tudakozódott: milyen céllal terjeszti a Bécs-Budapest Világkiállítás témáját a kormány az Országgyűlés elé, amikor a befektetések megtérülésére vonatkozó gazdaságossági számítások még nem állnak rendelkezésre. A szóvivő elmondta: ami a tavalyi gazdasági eredményeket illeti, ezek nagy része a kedvező konjunkturális világgazdasági helyzet kiaknázásból is fakad. Ám ennek önmagában is lehet örülni, hiszen korábban a kedvező konjunkturális helyzetet nem tudtuk kihasználni. Úgy tűnik, hogy a gazdaság, ha lassan is, de mindenképpen alkalmazkodik a piaci elvárásokhoz. A vitában az is hangot kapott, hogy ezekkel az eredményekkel nem lehetünk elégedettek, ugyanis a konjunktúra elmúlhat. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy idén végre megkezdődjön az annyira várt és megoldást hozó szerkezetváltás. A Bécs-Budapest Világkiállítással kapcsolatban Marosán György rámutatott: a kormány olyan tájékoztatót terjeszt az Országgyűlés elé, amely a jelenlegi ismereteink alapján foglalkozik a világkiállítás megszervezésének anyagi és egyéb feltételeivel. A magyar és az osztrák szakemberek folyamatosan konzultációkat tartanak a jövőben, s Magyarországra látogatnak a Nemzetközi Kiállítási Iroda képviselői is. Ők is megfogalmaznak igényeket, illetve a döntéssel kapcsolatban további információkat. Végül is a kormány áprilisi ülésén fogja végleges álláspontját kialakítani a megrendezésről. Ezt követően várhatóan a májusi országgyűlési ülésszakon döntenek ebben a kérdésben. A Magyar Távirati Iroda munkatársa utalva arra, hogy a különböző új társadalmi szervezetek esetenként megkérdőjelezik a mezőgazdasági nagyüzemek jövőjét, megkérdezte: a kormány tagjai milyennek ítélik meg e gazdaságok kilátásait. Tudakozódott arról is: van-e valós alapja az útlevélilleték árának emelésével kapcsolatos híresztelésnek. Az utóbbi kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: e híresztelésnek semmiféle alapja nincs, tehát rémhírnek tekinthető. A nagyüzemek helyzetével összefüggésben kifejtette: ezeknek a jövőben is meghatározó szerepük lesz a mezőgazdaságban. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (5. rész)
|
A nagyüzemek hozzájárulnak a piac stabilizálásához, és jelentős segítséget nyújtanak a háztáji gazdaságoknak, integrálják azok tevékenységét. Ahhoz, hogy a jelenleginél hatékonyabban tudjanak működni, lehetővé kell tenni más típusú szövetkezetté, más gazdasági szervezetté való átalakulásukat. Korszerűsíteni szükséges a tagok anyagi és tulajdonosi érdekeltségét, a bérmunkásszemléletet vállalkozói, tulajdonosi tudattá kell átformálni. Felforrósodott társadalmi légkörben élünk, a legkülönfélébb nézetek látnak napvilágot, hat-e ez, és hogyan a kormányra - kérdezte a Népszabadság munkatársa. Magyarország a gyors átalakulás, a forrongás állapotában van - válaszolta a szóvivő. A gazdaság bizonyos területein éles ellentmondások és válságjelenségek halmozódtak fel. A reálbérek csökkenése miatt egyre szélesebb társadalmi rétegek jutnak el tűrőképességük határához. Ebben a helyzetben a kormány számára alapvetően fontos, hogy biztos hátországa legyen, tehát egységes, ugyanakkor a reformok iránt elkötelezett kormánypárt álljon mögötte. A kormány tisztában van azzal, hogy gazdasági és politikai programját csak társadalmi közmegegyezés birtokában tudja végrehajtani. E közmegegyezés létrehozását azonban megnehezítik az elmérgesedett, történelmi gyökerű problémák, amelyek erős érzelmi hatást kiváltva szembeállítják a társadalom különböző rétegeit. A kormány rendezni kívánja ezeket az ügyeket, következetesen kíván előrehaladni a megkezdett úton. Alapvető társadalmi érdek fűződik a politikai stabilitás megőrzéséhez is. A kormánynak ebben a munkájában döntő segítséget nyújthat egy olyan párt, amely cselekedeteiben egységes, reformpolitikájában következetes, s amely nem a körülmények kényszerének hatására cselekszik, hanem elébe megy a történelmi kihívásoknak. Ehhez a célhoz fog közelebb vinni a Központi Bizottság február 10-i és 20-i ülése - vélekedett Marosán György. A Magyar Hírlap munkatársának kérdéseire válaszolva a szóvivő közölte: a forint leértékelése ma nem időszerű. A társadalmi szervezeteknek a most elfogadott rendelet értelmében lehetőségük lesz arra, hogy ha vállalkozói tevékenységet is folytatnak, az ebből származó bevételeiket - amennyiben alaptevékenységükre fordítják - az adóalapból leírhassák. (folyt.köv.)
1989. február 9., csütörtök 18:45
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (6. rész)
|
A szabálysértési eljárás elveinek változtatásával kapcsolatos kérdésre (Képes Hét) felelve a szóvivő hangsúlyozta: a szabálysértések közül átminősítenek olyan súlyú intézkedéseket, amelyek voltaképpen a büntetőjog körébe tartoznak, és ezekben az ügyekben már bíróság fog ítéletet hozni. Azt is a bíróságok ellenőrzése alá kívánják helyezni, amikor a pénzbírság elzárásra való átváltásáról van szó. A kormány törekvése az, hogy megfeleljen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából fakadó követelményeknek. A Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezésével kapcsolatos kérdésre (Mai Nap) válaszolva Marosán György elmondta: ha az ország vállalja, hogy önmagát felülmúlva fog dolgozni, akkor egy ilyen világkiállítás megrendezése, az ebben való részvétel a magyar gazdaság számára semmivel sem pótolható húzóerőt jelent. Ha viszont részt veszünk ebben a vállalkozásban, de nem vagyunk képesek a teljesítményünket növelni, az minden bizonnyal gazdasági összeomláshoz vezethet. Az országgyűlésre és egyáltalán a magyar társadalomra tartozik az, hogy eldöntse, vállalja-e ezt a kockázatot. A Népszava munkatársa a társadalmi szervezetek gazdálkodásának szabályozásáról kért bővebb tájékoztatást. A kormányszóvivő válaszában kifejtette: a Pénzügyminisztérium rendelete mindenekelőtt azt az alapelvet tekinti fontosnak, hogy a társadalmi szervezeteknél a pénz felhasználását és ennek ellenőrzését minél egyszerűbb szabályok határozzák meg, másrészt pedig azt, hogy minél kevesebb legyen a közvetlen felsőbb szintű előírás. Tehát nem lesz arról szó, hogy bürokratikus szabályokat fognak megalkotni, sőt arra törekszenek: az adott társadalmi szervezet elképzelései érvényesüljenek az általa létrehozott gazdasági vállalkozás szabályozásában. (MTI)
1989. február 9., csütörtök 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"Rozgonyi Béla: Azt szeretném kérni, hogy mondják be, hogy mikor kezdődik a profi boksz váltósúlyú döntő. -
Sófalvi Gábor 274-945: A műsor kezdetekor bemondták, hogy újabb képviselők csatlakoznak ahhoz a bejelentéshez, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében az Országgyűlés foglalkozzon újra. Nagyon szeretném tudni a képviselők nevét, legalább a budapestiekét, ha lehetne begyűjteni valahonnan és bemondani a tévében. Gondolom sok embert érdekelne, hogy ki az a képviselő, aki ki mer állni egy ilyen ügy mellett. Nem hiszem, hogy névtelenek ezek a képviselők. -
Több kismama nevében: ugyanis Gyesen levő kismama vagyok - másfél éves gyermekem van, hogy az Esti mesében több esetben elhagyták a macit. Főleg amikor a Pumukli mese van. Többek nevében kérem, hogy nagyon a macit várják, nem a Pumuklit, hogyha lehetne, akkor inkább a macit ha lehetne ne felejtsék el."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|