Rendszerváltás és az MTI

	Pártok képviselőinek véleménye a történtekről (1. rész)
1990. október 29., hétfő - A Házbizottság hétfő délelőtti rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy a plenáris ülésen napirend előtt a kormány képviselőin kívül, a pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagja, illetőleg a független képviselők megbízottja is kifejtheti véleményét a hét végén történtekről. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője élve ezzel a lehetőséggel kifejtette, hogy a képviselőcsoport mindvégig támogatta a kormányt a tárgyalások során és szorgalmazta, hogy a megoldás a megbeszéléseken szülessen meg. A válság kirobbanásának okát abban látták, hogy az ország gazdasági helyzetéből szükségszerűen következő népszerűtlen intézkedés annak nem megfelelő előkészítésével párosult. Ugyanakkor leszögezte, az első pillanattól fogva elfogadhatatlannak tartották a tiltakozás törvénytelen módját, amely az ország lakosságát legelemibb jogainak gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbénította, s a katasztrofális gazdasági helyzetet tovább súlyosbította. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője arra mutatott rá, hogy az elmúlt napokban nem benzinár-válság, hanem nyílt politikai válság zajlott le. A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz benne, hogy a terhek vállalása elkerülhetetlen ugyan, de bármily fájdalmas is, értelme van. Ez a hit ingott meg a parlamenti választások utáni hónapokban, majd omlott össze a benzináremelés bejelentésekor, s ezért a kormányt rendkívüli felelősség terheli. Elismerte, hogy a megmozdulás kezdeményezői figyelmen kívül hagyták a törvényes előírásokat. Kétségtelen, hogy a kormány dolga betartani és betartatni a törvényt. Azonban tudomásul kell venni, hogy az úttorlasz-állítók végső kétségbeesésükben cselekedtek, és hogy elkeseredésükben a társadalom nagy része osztozott. A politikai erőknek mindent meg kell tenniük az érdekegyeztetési struktúrák kiépítéséért és megszilárdításáért - mondotta. A Független Kisgazdapárt nevében Vincze Kálmán fejtette ki képviselőtársai véleményét. Hangsúlyozta, hogy az áremelések nyomán kirobbant elégedetlenség valódi okát a teljes rendszerváltás elmaradásában látják. Ugyanis a békés forradalom mindeddig nem rendezte át a tulajdoni viszonyokat. Elmaradt a reprivatizáció, a földkérdés megoldása is. Mind a mai napig a gazdasági törvényeknek csak a töredéke került a Parlament elé. A gazdasági elégedetlenség azonban nem adhatott erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a szabad választások eredményeképpen hatalomra jutott kormányt erőszakos eszközökkel próbálják lemondásra kényszeríteni. (folyt.köv.) 1990. október 29., hétfő 17:06
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »