|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az ELTE jogi karának dékánja a Duna-Gate-ről (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. január 12., péntek - Hogyan ítéli meg a közvéleményt
foglalkoztató lehallgatási botrányt, a még nem tisztázott jogi
kérdéseket - például a kiszivárogtató szerepét, valamint az őt
ösztönzők magatartását - dr. Györgyi Kálmán, az Eötvös Loránd
Tudományegyetem jogi karának dékánja - erről érdeklődött az ismert
jogásztól Csávás Sándor, az MTI munkatársa.
- Jogi szempontból nagy a ,,rendetlenség,, a vitatott kérdéskör körül - állapította meg a professzor. - A legutolsó törvényi szabályozás az állambiztonsági kérdésekről több mint másfél évtizede született, viszont ez sem rendelkezett arról, hogy milyen esetben lehet a levéltitkot megsérteni, a távközlési titkot kifürkészni, stb. Az eltelt időszakban különféle belső szabályozások alapján folytak a telefonlehallgatások, levél- és más iratellenőrzések. Ezeket a cselekedeteket nyilvános jogszabályban nem szabályozták, mivel csak büntetőügyekben rendelhette el az ügyész a telefonok lehallgatását vagy a levelek ellenőrzését. Csak úgy ,,általában,, állambiztonsági szempontokra hivatkozva telefonbeszélgetéseket lehallgatni és leveleket ellenőrizni nem lehet.
- Az új alkotmány szerint a személyes szabadságjogok korlátozását csak törvény alapján lehet elrendelni, és ez a törvény eddig még nem született meg. Megjegyzem: ennek megalkotása nem is olyan egyszerű dolog. Aki a mostani megfigyelést tartalmazó jegyzőkönyvhöz hozzájutott, kétségtelen, hogy titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra, ám kérdéses, hogy egyáltalán elkövette-e az államtitoksértést. Az államtitokkal kapcsolatos mai szabályozás szerint megsértéséről akkor beszélhetünk, ha - egyfelől - az adatok beletartoznak az államtitok-körbe, és - másfelől - azok illetéktelen személy tudomására hozása veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát. Ezek szerint az államtitoknak minősülés ténye a mérlegelés tárgyát képezi. El lehet tehát gondolkodni azon, hogy az alkotmánysértő gyakorlat felszámolását indítványozó feljelentés, amelynek kapcsán egy formálisan államtitoknak minősülő adatot nyilvánosságra hoztak, megfelel-e az államtitok materiális ismérvének; azaz konkrétan: eleget tesz-e annak a követelménynek, hogy az adat illetéktelenek által való megismerése valóban veszélyezteti-e az állam biztonságát. Ez önmagában is bizonytalansági tényező. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 22:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"Rozgonyi Béla: Azt szeretném kérni, hogy mondják be, hogy mikor kezdődik a profi boksz váltósúlyú döntő. -
Sófalvi Gábor 274-945: A műsor kezdetekor bemondták, hogy újabb képviselők csatlakoznak ahhoz a bejelentéshez, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében az Országgyűlés foglalkozzon újra. Nagyon szeretném tudni a képviselők nevét, legalább a budapestiekét, ha lehetne begyűjteni valahonnan és bemondani a tévében. Gondolom sok embert érdekelne, hogy ki az a képviselő, aki ki mer állni egy ilyen ügy mellett. Nem hiszem, hogy névtelenek ezek a képviselők. -
Több kismama nevében: ugyanis Gyesen levő kismama vagyok - másfél éves gyermekem van, hogy az Esti mesében több esetben elhagyták a macit. Főleg amikor a Pumukli mese van. Többek nevében kérem, hogy nagyon a macit várják, nem a Pumuklit, hogyha lehetne, akkor inkább a macit ha lehetne ne felejtsék el."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|