|
|
|
|
Meegkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
Siettetni kívánjuk a legális viszonyrendszerek kiépítését minden téren, mert ez jelenti az igazi garanciát a hatalommal való visszaélések, az esetleges visszarendeződés ellen. Ösztönözzük közösen kiküldendő bizottságainkat a gyors és hatékony munkára, s a dokumentumról döntő plenáris üléseinkről zárjuk ki az obstrukciót, az önös pártpolitikai küzdelmeket. A törvényalkotási folyamat végén ott áll az új alkotmány elfogadása, amiről nézetünk szerint a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie. Az országnak az átmenet időszakában sem válságkezelő alkotmányra van szüksége. A teljes körű alkotmányozás elvégezhető, ha a politikai fordulat nem törik meg, és tisztázódnak vitáinkban a közzétett alkotmányi koncepció problematikusabb kérdései. Így például az, hogy ki az alkotmányozás alanya, ki a szuverén, ki a gazda ebben az országban? A másik csapda, hogy a társadalmat irányítani hivatott kormányzati szervek, az Országgyűlés és a kormány társadalmi elfogadottsága vitatott. Ugyanakkor a választásokig ezeknek a rendszeresen bírált szerveknek kell meghozniuk a fontosabbnál fontosabb gazdasági és politikai döntéseket. A társadalom érdeke, hogy a választásokig ne hozzuk kormányozhatatlan helyzetbe országunkat, hanem segítsük azokat a reformirányokat, amelyek ebben a házban, ahol most vendégek vagyunk, már megfogalmazódtak. Segítsük az alkotmányozás évében a közhatalmi szervezetek profiltisztulását. A harmadik oldal szervezetei nem a kapkodó kormányzati intézkedések és egyes politikusok magatartásának jogos kritikáját utasítják el, hanem azt a szemléletet, amely elvont értékekből és mintákból, és nem a valós társadalmi rendszerből kiindulva bírál. Társadalmi támogatással a választásokig az Országgyűlés munkája is javítható. A lemondott képviselői helyeken - a pótképviselő mandátum esetleges megszüntetésével - versenyhelyzetben megjelenhetnek az új pártok képviselői is. Jól tudjuk, történelmünkben a kurucos mentalitás az uralkodó. Ám illúzió a többpártrendszerre való átmenettől automatikusan azt várni, hogy társadalmi és gazdasági bajaink egycsapásra orvosoltatnak. Amennyiben a belépő politikai erők visszautasítják a nem általuk előidézett válság kezelését, még nagyobb terheket hagyunk gyermekeinkre. A harmadik csapda a társadalmi fogadóképesség hiánya, a manapság sokat emlegetett csendes vagy elhallgatott többség léte. Ők ennél az asztalnál is legfeljebb távolságtartó, tiszteletbeli megfigyelőként vannak jelen. Egy közelmúltbeli választási eredmény, vagy inkább eredménytelenség szerint ez közel hatvan százalék. Országunkban a bizalomhiány mellett óriási tudáshiány van, nehéz az eligazodás az egy év óta ránkszakadó nyilvánosságban. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"Rozgonyi Béla: Azt szeretném kérni, hogy mondják be, hogy mikor kezdődik a profi boksz váltósúlyú döntő. -
Sófalvi Gábor 274-945: A műsor kezdetekor bemondták, hogy újabb képviselők csatlakoznak ahhoz a bejelentéshez, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében az Országgyűlés foglalkozzon újra. Nagyon szeretném tudni a képviselők nevét, legalább a budapestiekét, ha lehetne begyűjteni valahonnan és bemondani a tévében. Gondolom sok embert érdekelne, hogy ki az a képviselő, aki ki mer állni egy ilyen ügy mellett. Nem hiszem, hogy névtelenek ezek a képviselők. -
Több kismama nevében: ugyanis Gyesen levő kismama vagyok - másfél éves gyermekem van, hogy az Esti mesében több esetben elhagyták a macit. Főleg amikor a Pumukli mese van. Többek nevében kérem, hogy nagyon a macit várják, nem a Pumuklit, hogyha lehetne, akkor inkább a macit ha lehetne ne felejtsék el."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|