Rendszerváltás és az MTI

	főcím: A függetlenséget nem elég kinyilvánítani cím: Beszélgetés Kósáné Kovács Magdával, a SZOT titkárával
A SZOT plénuma a szövetséggé alakuló szakszervezeti mozgalom alapokmányának tervezetéről tárgyal. A dokumentumot 25 tagú társadalmi bizottság készítette és kisebb változtatások után jóváhagyta a SZOT elnöksége. A tervezet néhány részletét és a szakszervezeti mozgalom országos hálóját alkotó, a Szakszervezetek Megyei Tanácsait érintő kérdéseinkkel kerestük fel Kósáné Kovács Magdát, a SZOT titkárát. - Előrebocsátom, hogy a területi szervezetek a tervezetben nem tagszervezetként szerepelnek, tehát nem alkotó tagjai a szövetségnek - mondja Kósáné Kovács Magda. - Ugyanakkor a lakóhelyi és regionális szövetségekről, így az SZMT-kről a tervezethez csatolt függelék rendelkezik. - Mit tartalmaz ez a függelék? - Először is javaslatként kimondja, hogy a munkahelyi szakszervezeti szervek a dolgozók életkörülményeit befolyásoló döntésekben való közreműködés céljából lakóhelyi szövetséget alkothatnak. E regionális, városi, kerületi illetve községi szövetségek ott jöhetnek létre, ahol az érintett munkahelyi szakszervezetek igénylik és vállalják működésük anyagi feltételeit. - Mi a helyzet a megyei szövetségekkel? - Ezeket a területen működő szakszervezeti szervezetek hozhatják létre, és működésük kereteit, munkájuk tartalmát saját szabályzatukban rögzíthetik. A különböző szakmák, ágazatok, az szmt-kben ugyanolyan elvekkel és célokkal működő szövetségbe tömörülhetnek, mint az országos szövetség alkotói, vagyis az "egyenjogú és önálló réteg-, szakma-, iparági-, ágazati szakszervezetek." - Ez azt jelenti, hogy az alapokmány elfogadását, tehát az országos szövetséghez való csatlakozást követően egy szervezet megyei szinten is elfogadja működésére vonatkozóan az országos szabályozás pontjait? - Erről szó sincs. Mint említettem, az szmt-ket az adott megyében működő szakmai, ágazati szakszervezetek tagsága hozza létre, és így maguk, helyben döntenek felállásuk, működésük szabályairól. Az alapokmány az országos szövetségre vonatkozik. És éppen a régi típusú szabályozással ellentétben semmiféle lebontást nem tartalmaz a megyei szervezetekre. (folyt.) 1989. március 30., csütörtök 12:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Beszélgetés 2.
Csupán bizakodhatunk abban, hogy az alapokmány vitája során - amely az országos szövetség alakuló kongresszusáig folyik - tanulságok adódnak a megyei tanácsok illetve a belőlük megalakuló megyei szövetségek számára is. - Az alapokmány betűre történő átvétele már csak azért sem lehetséges, gondolom, mert az érdekérvényesítés feltételrendszere az országosétól kimondva-kimondatlanul eltér a megyékben. Az alapokmány tervezete szerint az országos szövetség "tevékenységét a politikai pártoktól függetlenül" végzi... - A függetlenség minden szinten követendő alapelv, erről a decemberi országos értekezlet, tehát a megyei küldöttek is döntöttek. Azonban jogosan vonult be a politikai köztudatba, hogy a vidéki településeken és a megyék székhelyein erősebb "a horizontális hatalmi koncentráció", a politikai akarat centralizáltabban érvényesül. Mégis azt mondom, hogy amit kérdésében felvetett, az a probléma már a múlté, és kevésbé aktuális egy demokratizálódó politikai berendezkedésben. Pontosabban ha a mozgalom függetlensége megyei szinten kérdésként merül fel, akkor a választ éppen a tagság hivatott megfogalmazni tisztségviselőinek megválasztásakor, döntésével; érdekvédelmének struktúrájáról. A függetlenséget nem elegendő kinyilvánítani, az érte folytatott "harcot" elsősorban a munkahelyeken, az alapszervezeteknél lehetséges megvívni. A veszélyt tehát én nem a régi típusú modell újraéledésében látom, vagyis hogy az szmt-k a pártbizottságok fulajtárjaivá válnak. Sokkal aggasztóbb volna, ha a megyei érdekvédelmi szervezetek az országos mozgalomtól függve egyetlen köldökzsinórra kerülnének. - Ön szerint tehát megyei szinten is lehetséges a szakmai és ágazati szervek "szolidaritása, önrendelkezése és önálló képviselete, a tagszervezetek egyenjogúsága, a többségi vélemény érvényesülése mellett"? És megyei szinten mód nyílik a kisebbségi elv egyidejű kifejezésére és képviseletére? - A megegyezésre, konszenzusra különösen a területi szövetségeknél, a megyéknél van lehetőség. Ott, ahol a "hatalomnak" is érdeke a helyi politikai közéletben fontos szerepet játszó érdekvédelmi szövetségekkel való megegyezés. Ahol a partnerek érzik az egymásra utaltságot. Hadd utaljak itt a március 15-iki ünnepségekre. Budapesten nem sikerült egyezségre jutni. Vidéki városokban viszont tökéletes volt a konszenzus, ugyanannál a mikrofonnál egymás után szólhattak a pártok és társadalmi mozgalmak képviselői. (folyt.) 1989. március 30., csütörtök 12:44
Vissza »

	Beszélgetés 3.
- Megyékre, megyei szövetségekre illesztett egységes működési szabályzat idővel kialakulhat-e? - Véleményem szerint azért nem, mert a megyék helyzete, adottságaik egymástól erősen eltérnek. Ezek más feladatot szabnak az édekvédelem számára Borsodban és mást Budapesten, vagy Baranyában és Békésben. Hiszen különböző e megyék gazdasági fejlettsége, struktúrája, eltérő a foglalkoztatás szervezete. A helyi alapszervezetek érzékelve - tehát élvezve vagy többnyire nyögve - megyéjük adottságait, közös törekvéseik megfogalmazásával hozhatják létre megyei szövetségük működési szabályzatát. Annak azonban egyedinek kell lennie. - Visszatérve a vitára kerülő alapokmány tervezetéhez, újdonság, hogy a szövetség pénzügyi alapját a tagsági díjakon túl a szakszervezeti vállalkozások bevételei hivatottak megteremteni és továbbra is szerepet szánnak a költségvetési támogatásoknak. - A megyei szervezeteknél maradva, megjegyzésére azt mondanám, hogy számukra sem kizárólagos pénzforrás a saját tagdíjuk. A tervezet függeléke rendelkezik arról, hogy a szakszervezetek megyei illetve budapesti szövetségeinek az alapfeladatok ellátására és vagyonuk megóvására központi forrásból is támogatást kell biztosítani. A további feladatokra már a munkahelyi szervezetek adják a konkrét megbízást, így ők gondoskodnak majd a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételekről. A vállalkozási bevételek kalkulálhatóságához az adórendszer további toleranciájára van szükség. Lehetetlen helyzet, hogy a tagdíjakból létrehozott Népszava Kiadó Vállalat ugyanolyan elvek szerint adózik mint egy ipari termelő vállalat. Társadalmi szervek saját vállalkozásainak jövedelme a világon sokhelyütt esik külön elbírálás alá. A költségvetési juttatásokat pedig "emelt fővel" vállaljuk, a világon mindenütt részesülhetnek a társadalmi szervezetek ilyesfajta bevételekből. Ez persze soha nem a működés költségeire fordítódik, hanem az állami - üdültetési és kultúrális - feladatok ellátását fedezi. Helyesebben szólva, nem elegendőek e támogatások, ez egyik oka a mozgalom gazdasági nehézségeinek. Például a kultúrális intézmények fenntartásához szükséges kiadásoknak csupán negyedét "állja" az állam. - A szakszervezeti gazdálkodás meghirdetett nyilvánosságának tükrében érdekes passzus az, amely szerint titkosan kezelik a "tagság védelmére, támogatására elkülönített alapokat". (folyt.) 1989. március 30., csütörtök 12:45
Vissza »

	Beszélgetés 4.
- A sztrájkalapról van szó, és a kitételen azt értjük, hogy egyetlen állami szervezetnek sincs ellenőrző jogköre vagy ilyesfajta lehetősége ezeknek a pénzeknek a képzését vagy felhasználásának vizsgálatát illetően. Persze ezt másfajta, tagdíjból befolyó pénzekkel kapcsolatban sem teheti meg az állam, erre csakis a választott számvizsgáló bizottság jogosult. A sztrájkalap mindamellett törvényességi védelmet élvez, még egyfajta csődeljárás esetére is. - Milyen vitára számít a SZOT plénumon? - Én az alapokmány tervezetét vitára alkalmasnak tartom. A magyar szakszervezetek jövő februárban esedékes kongresszusáig valamennyi leendő tagunk, minden érdekvédelmi szervezet egyeztetheti tagságával és így a kongresszus elé már egy több lépcsőben formálódott alapszabály-tervezet jut. (MTI-Press) ág/pé 1989. március 30., csütörtök 12:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »