Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Deutschlandfunk:

Nagy Imre és társai temetése

"Nagy Imre volt miniszterelnöknek, az 1956-os forradalom kiemelkedő egyéniségének holttestét exhumálják, majd ezt követően nyilvános temetés keretében helyezik immáron örök nyugalomra. Vésziné Nagy Erzsébet, az 1958. június 16-án kivégzett politikus lánya kapta ezt az ígéretet az Igazságügyi Minisztérium illetékeseitől. Az exhumálásra márciusban vagy áprilisban kerül sor. Munkatársunk Budapesten kereste fel Nagy Imre lányát és Gyenes Juditot, Maléter Pál özvegyét: - A ma 62 éves Vésziné Nagy Erzsébet 30 éven keresztül mély hallgatásba burkolódzott. A törékeny, elegáns asszony Budapesten egy munkásnegyedben lakik. A kicsiny lakás szinte minden szegletében egy-egy fénykép, könyv és személyes tárgy őrzi Nagy Imre emlékét. Erzsébet 1956. november 23-án látta utoljára édesapját, amikor a jugoszláv nagykövetségről a szovjet parancsnokságra vitték a politikust."

Az angol lapok Magyarországról

(Rentoul Ferenc)
München, 1989. február 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A nagy
angol napilap, az Independent Budapestre küldte Péter Jenkinst az
egyik legismertebb angol politikai publicistát, aki most
cikksorozatban számol De a magyarországi állapotokról:
Lenin szerint a forradalmi helyzetnek két feltétele van: az egyik
az alulról jövő nyomás, a másik pedig, hogy az uralkodó osztály már
nem tud uralkodni.
    
    Magyarországon ma az elsőnek nemigen van jele, annak ellenére, hogy
az utóbbi hat év alatt az életszínvonal valami 25 százalékkal
lesüllyedt. A második feltétel azonban fennáll; a pártvezetőség
elvesztette önbizalmát, és már nem érzi, hogy mint kommunista elit
egymaga el tudja látni a kormányzás feladatát. Maga számolta fel
ezt azzal, hogy megtagadta az egypártrendszert, abban a reményben,
hogy így görcsösen ragaszkodhatnak a hatalomhoz.
    
    A pártvezetőség tagjai úgy döntöttek, hogy megpróbálják
meglovagolni a demokrácia tigrisét. Hogy miért választották ezt a
veszélyes megoldást? Azért, mert ha nem próbáltak volna közeledni a
demokrácia felé, az még nagyobb veszélyekkel járt volna. Mint
Berecz János mondta: az emberek körömszakadtáig harcoltak volna a
demokratizálásért, több időt töltöttek volna az utcán, mint a
munkahelyükön, a párt szétbomlott volna - szóval bekövetkezett
volna a teljes .felfordulás.
    
    Peter Jenkins így folytatja beszámolóját: Egy magyar professzor
nagyon is gyengének látja a gazdasági reform kilátásait.
    
    Magánszektor alig van, szabad pénzpiac nincs, hogy lehet tehát
állami vállalatokat a magánszektorba átszervezni? Nyers Rezső azt
mondta Jenkinsnek, hogy a legközelebbi öt vagy tíz éven belül a
magánszektor a mostani 18 százalékról 25-30 százalékra emelkedik.
    
    Aztán meg ki akar tényleg piacgazdálkodást? Az előbb említett
professzor szerint a kommunista párt semmiképpen, a munkások sem
akarják, sem a parasztok, sem az értelmiségiek. Ezeknek a
piacgazdálkodás csak újabb áldozatokat jelentene, több munkát és
magasabb árakat.
    
    A párton belül hatalmi párharc folyik Grósz és Pozsgay között. A
párt nagyon vigyáz, hogy ne kényszerítse Pozsgayt ellenzékbe, mert
akkor a különféle csoportok mögé állnának.
    
    Kifelé azonban a párt nem hajlandó feladni vezető szerepét. Annyi
azonban biztos - folytatja Jenkins -, hogy a párt maga is átérzi:
félő, hogy lehet egy újabb forradalom vagy összeomlás. Grósz azt
mondogatja a nyugati nagyköveteknek, hogy ha túl gyorsan vezetik be
a reformokat, ez robbanást válthatna ki. Es ezen a ponton lépnének
be - mégpedig nemcsak képletesen - az oroszok.
    
    Mindenki azt hangoztatja, hogy a Brezsnyev-doktrina halott, és hogy
az 56-os budapesti vagy a 68-as prágai beavatkozás ma már
elképzelhetetlen. De elhiszi-e ezt valóban bárki is? Ki volna
hajlandó elsőnek próbára tenni? A magyarok semmiképpen, ha rajtuk
múlik. Ha a párt kezéből végleg kicsúszna a vezetés, akkor a
Szovjetunió szerint beállna a dominóelmélet, mert Magyarország után
ki akarna válni Észtország, aztán Litvánia és így tovább.
    
    Az egyik nyugati nagykövet szerint esztelenség azt állítani, hogy a
Brezsnyev-doktrina halott, mert ha Magyarországon történne valami
nagyobb szabású megmozdulás, a Szovjetunió azonnal újra bevonulna,
és ha Gorbacsov nem akarná erre kiadni a parancsot, akkor a Vörös
Hadsereg és a KGB kidobná Gorbacsovot, és bevonulna a maga
felelősségére.
    
    Berecz János szerint azonban a magyar kormányra nem nehezedik külső
nyomás, csak maga a vezetőség igyekszik önuralmat és önfegyelmet
gyakorolni, hogy elkerüljék az esetleges szerencsétlenséget. Lehet,
hogy mindkettőnek igaza van - fejezi be budapesti helyzetjelentését
az Independent hasábjain Peter Jenkins. +++
    


1989. február 17., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal


III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal


III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal


III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD