Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Deutschlandfunk:

Nagy Imre és társai temetése

"Nagy Imre volt miniszterelnöknek, az 1956-os forradalom kiemelkedő egyéniségének holttestét exhumálják, majd ezt követően nyilvános temetés keretében helyezik immáron örök nyugalomra. Vésziné Nagy Erzsébet, az 1958. június 16-án kivégzett politikus lánya kapta ezt az ígéretet az Igazságügyi Minisztérium illetékeseitől. Az exhumálásra márciusban vagy áprilisban kerül sor. Munkatársunk Budapesten kereste fel Nagy Imre lányát és Gyenes Juditot, Maléter Pál özvegyét: - A ma 62 éves Vésziné Nagy Erzsébet 30 éven keresztül mély hallgatásba burkolódzott. A törékeny, elegáns asszony Budapesten egy munkásnegyedben lakik. A kicsiny lakás szinte minden szegletében egy-egy fénykép, könyv és személyes tárgy őrzi Nagy Imre emlékét. Erzsébet 1956. november 23-án látta utoljára édesapját, amikor a jugoszláv nagykövetségről a szovjet parancsnokságra vitték a politikust."

Többpártrendszer

London, 1989. február 17. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a pártok
egyre határozottabban fejezik ki véleményüket bizonyos kérdésekkel
kapcsolatban. Mihail Gorbacsov azonban a közelmúltban kijelentette:
a Szovjetunióban a többpártrendszer politikailag és elméletileg is
megalapozatlan.
    
    A Financial Times mai vezércikke Gorbacsov eme kijelentése kapcsán
azt elemzi, milyen veszélyekkel járhat a magyarországi politikai
reform.
    
    Két munkatársam vitatja meg a cikkben foglaltakat, de előbb magát a
cikket ismertetjük:
- Mihail Gorbacsov Kelet-Európában és a Szovjetunióban lehetővé
tette a szabad és nyílt gondolkodást, aminek következtében egyes
kommunista pártok önvizsgálatot tartanak és kezdik beismerni: sem
eredményeikre, sem a rendszerre nem lehetnek különösen büszkék -
írja a Financial Times.
    
    A szovjet példát azonban nem könnyű követni a pluralizmus felé
vezető úton, és Gorbacsov szerdán este kijelentette: a
többpártrendszer bevezetése a Szovjetunióban politikailag és
elméletileg is megalapozatlan.
    
    A kijelentés különösen Budapesten keltett visszhangot, ahol a
Központi Bizottság a múlt hét végén eldöntötte, felszámolja a párt
politikai monopóliumát, és még a jövő évi választások előtt
bevezeti a többpártrendszert az országban.
    
    A bátor lépés számos vonatkozásban fontos következményekkel jár a
többi kelet-európai országra nézve - jegyzi meg a cikk szerzője,
majd így folytatja: - A párt számára nehézséget jelent, hogy az
ellenzék felvirágzása megzavarhatja a tervezett gazdasági
reformokat, ami munkanélküliséghez, áremelkedéshez és társadalmi
elégedetlenséghez vezethet, mielőtt még valamit is elértek volna.
    
    A párt vezetői tisztában vannak ezzel, és ezért - a lengyel
rendszerhez hasonlóan - érdekkoalíció létrehozásával próbálkoznak a
népszerű politikai csoportokkal, ami veszélyes, mert a párton belül
is frakciók vannak, és nincsenek felkészülve a következményekre,
illetve a demokratikus politikai versenyre.
    
    Úgy tűnik, a párt hirtelen döntése, hogy lépést tesz az ismeretlen
felé, nem annyira egy jövőbeni politikai konszenzus kialakítását,
hanem a párton belüli ellentétek elsimítását szolgálja. Az, hogy
ilyen jelentős lépésre,.ilyen hirtelen és kevés előzetes tervezés
nélkül került sor, súlyos problémákra utal a háttérben.
    
    A magyar kommunisták megtették az első lépést, és Kelet-Európa
többi része érdeklődéssel követi, hogy meddig lehet elmenni a
reformokban - fejeződik be a Financial Times vezércikke.
    
    - Tehát a Financial Times vezércikke szerint egy ilyen óriási
lépést, mint a többpártrendszer bevezetése, ilyen tervezetlenül
elkezdeni veszélyes elhamarkodottságnak látszik. Nekem viszont úgy
tűnik, hogy a cikk írója nem egészen érti a magyar politikai
folyamatok természetét. Ugyanis ha az MSZMP-nek meg lenne még az az
önbizalma, hatalma és egysége, hogy ezt a folyamatot pontosan
megtervezze, akkor még a sztálinista modell érintetlen lenne, és a
pártvezetésnek esze ágában sem lenne, hogy többpártrendszert
vezessen be. - Laci, neked mi a véleményed erről?
    
    - Nekem úgy hangzik a Financial Times cikkének az ellenvetése,
mintha valaki azt mondaná, hogy nagyon nehéz bevezetni
piacgazdálkodást egy egyöntetű, jól kidolgozott állami gazdasági
ötéves terv nélkül. Pontosan erről van szó, hogy nem lehet tervre
alapítani a piacgazdaságot, és nem lehet a többpártrendszert úgy
eleve kitervelni, mintha ez egy színházi előadás lenne.
    
    - Lényegében itt arról szó, hogy különböző stratégiai elképzelések
vannak és különböző taktikai elképzelések a párton belül is és
párton kívül is.
    
    - Itt folyik egy harc. Nem is hatalmi harc, hanem annál sokkal
fontosabb: az eszmék közötti harc, és hol az egyik fél, hol a másik
fél nyer egy kis teret, és ezt nem lehet kitervelni. Ezt nem lehet
koreografálni. Ez nem tánc, hanem küzdelem.
    
    - Laci, és mi arról a véleményed, hogy a cikk szerint a
többpártrendszer bevezetése Magyarországon egy szovjet beavatkozást
válthatna ki? Mert nekem úgy tűnik, hogy ez ugyancsak egy
félreértése a helyzetnek. Ha persze a többpártrendszer bevezetése
valamilyen fajta káoszra vezetne, vagy ha akár azt eredményezné,
hogy Magyarország kiválna a Varsói Szerződésből, akkor én is el
tudom képzelni, hogy a Szovjetunió beavatkozna. De egyszerűen a
többpártrendszer bevezetése miatt, önmagában nem. Maga Bogomolov
mondta néhány nappal ezelőtt, hogy el tud képzelni egy olyan
helyzetet, amikor Magyarországon egy, az ausztriaihoz hasonló
politikai berendezkedés van és Magyarország tagja a Varsói
Szerződésnek, és a Szovjetuniónak semmi kifogása nem lenne ez
ellen.
    
    - Szerintem a cikknek ez a megállapítása bizonyos félreértésen
alapszik. Azon, hogy Gorbacsov maga azt mondta, hogy a
Szovjetunióban ez nem lenne egy egészséges helyzet. Nem lenne
hasznos, nem vezetne jóra, ha bevezetnék a többpártrendszert és -
ezzel nem tudom, hogy egyetérthetek-e. Valószínűleg igen.
    
    Magyarországon valószínűleg szintén sokan egyetértenek ezzel, hogy
a Szovjetunióban ez nem feltétlenül vezetne jóra. Magyarországon
azonban más a helyzet, mint a Szovjetunióban. Alapvetően más.
    
    Magyarországon először is nagyobb a tradíciója a
többpártrendszernek, a pluralizmusnak és a Szovjetunió részéről
beavatkozást szerintem csak az válthatna ki, hogyha Magyarország
kijelentené egy többpártrendszer bevezetése esetén, hogy most pedig
kilépünk a Varsói Szerződésből is és semlegesek leszünk. Ebben az
esetben én is valószínűnek tartom, hogy a Szovjetunió ezt nem nézné
ölbe tett kézzel.
    
    De a többpártrendszer szerintem nagyon is elképzelhető szovjet
szempontból. Tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy a szovjet
vezetőség szempontjából, ha a Szovjetunióban tesznek egy ilyen ,
kísérletet és ez balul sül el, akkor nincs, ami megvédje őket a
következményektől. Magyarországra gondolva a szovjet vezetőség
mindig figyelembe veheti azt, hogyha minden kötél szakad, akkor
csinálhatják azt, amit 1956-ban csináltak Magyarországon vagy 1968-
ban Csehszlovákiában.
    
    - Jotisky László és Szente Péter vitatta meg a Financial Times
"Magyarország ugrása az ismeretlenbe" című vezércikkét. +++


1989. február 17., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal


III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal


III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal


III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD