|
|
|
|
Többpártrendszer
|
London, 1989. február 17. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a pártok egyre határozottabban fejezik ki véleményüket bizonyos kérdésekkel kapcsolatban. Mihail Gorbacsov azonban a közelmúltban kijelentette: a Szovjetunióban a többpártrendszer politikailag és elméletileg is megalapozatlan. A Financial Times mai vezércikke Gorbacsov eme kijelentése kapcsán azt elemzi, milyen veszélyekkel járhat a magyarországi politikai reform. Két munkatársam vitatja meg a cikkben foglaltakat, de előbb magát a cikket ismertetjük: - Mihail Gorbacsov Kelet-Európában és a Szovjetunióban lehetővé tette a szabad és nyílt gondolkodást, aminek következtében egyes kommunista pártok önvizsgálatot tartanak és kezdik beismerni: sem eredményeikre, sem a rendszerre nem lehetnek különösen büszkék - írja a Financial Times. A szovjet példát azonban nem könnyű követni a pluralizmus felé vezető úton, és Gorbacsov szerdán este kijelentette: a többpártrendszer bevezetése a Szovjetunióban politikailag és elméletileg is megalapozatlan. A kijelentés különösen Budapesten keltett visszhangot, ahol a Központi Bizottság a múlt hét végén eldöntötte, felszámolja a párt politikai monopóliumát, és még a jövő évi választások előtt bevezeti a többpártrendszert az országban. A bátor lépés számos vonatkozásban fontos következményekkel jár a többi kelet-európai országra nézve - jegyzi meg a cikk szerzője, majd így folytatja: - A párt számára nehézséget jelent, hogy az ellenzék felvirágzása megzavarhatja a tervezett gazdasági reformokat, ami munkanélküliséghez, áremelkedéshez és társadalmi elégedetlenséghez vezethet, mielőtt még valamit is elértek volna. A párt vezetői tisztában vannak ezzel, és ezért - a lengyel rendszerhez hasonlóan - érdekkoalíció létrehozásával próbálkoznak a népszerű politikai csoportokkal, ami veszélyes, mert a párton belül is frakciók vannak, és nincsenek felkészülve a következményekre, illetve a demokratikus politikai versenyre. Úgy tűnik, a párt hirtelen döntése, hogy lépést tesz az ismeretlen felé, nem annyira egy jövőbeni politikai konszenzus kialakítását, hanem a párton belüli ellentétek elsimítását szolgálja. Az, hogy ilyen jelentős lépésre,.ilyen hirtelen és kevés előzetes tervezés nélkül került sor, súlyos problémákra utal a háttérben. A magyar kommunisták megtették az első lépést, és Kelet-Európa többi része érdeklődéssel követi, hogy meddig lehet elmenni a reformokban - fejeződik be a Financial Times vezércikke. - Tehát a Financial Times vezércikke szerint egy ilyen óriási lépést, mint a többpártrendszer bevezetése, ilyen tervezetlenül elkezdeni veszélyes elhamarkodottságnak látszik. Nekem viszont úgy tűnik, hogy a cikk írója nem egészen érti a magyar politikai folyamatok természetét. Ugyanis ha az MSZMP-nek meg lenne még az az önbizalma, hatalma és egysége, hogy ezt a folyamatot pontosan megtervezze, akkor még a sztálinista modell érintetlen lenne, és a pártvezetésnek esze ágában sem lenne, hogy többpártrendszert vezessen be. - Laci, neked mi a véleményed erről? - Nekem úgy hangzik a Financial Times cikkének az ellenvetése, mintha valaki azt mondaná, hogy nagyon nehéz bevezetni piacgazdálkodást egy egyöntetű, jól kidolgozott állami gazdasági ötéves terv nélkül. Pontosan erről van szó, hogy nem lehet tervre alapítani a piacgazdaságot, és nem lehet a többpártrendszert úgy eleve kitervelni, mintha ez egy színházi előadás lenne. - Lényegében itt arról szó, hogy különböző stratégiai elképzelések vannak és különböző taktikai elképzelések a párton belül is és párton kívül is. - Itt folyik egy harc. Nem is hatalmi harc, hanem annál sokkal fontosabb: az eszmék közötti harc, és hol az egyik fél, hol a másik fél nyer egy kis teret, és ezt nem lehet kitervelni. Ezt nem lehet koreografálni. Ez nem tánc, hanem küzdelem. - Laci, és mi arról a véleményed, hogy a cikk szerint a többpártrendszer bevezetése Magyarországon egy szovjet beavatkozást válthatna ki? Mert nekem úgy tűnik, hogy ez ugyancsak egy félreértése a helyzetnek. Ha persze a többpártrendszer bevezetése valamilyen fajta káoszra vezetne, vagy ha akár azt eredményezné, hogy Magyarország kiválna a Varsói Szerződésből, akkor én is el tudom képzelni, hogy a Szovjetunió beavatkozna. De egyszerűen a többpártrendszer bevezetése miatt, önmagában nem. Maga Bogomolov mondta néhány nappal ezelőtt, hogy el tud képzelni egy olyan helyzetet, amikor Magyarországon egy, az ausztriaihoz hasonló politikai berendezkedés van és Magyarország tagja a Varsói Szerződésnek, és a Szovjetuniónak semmi kifogása nem lenne ez ellen. - Szerintem a cikknek ez a megállapítása bizonyos félreértésen alapszik. Azon, hogy Gorbacsov maga azt mondta, hogy a Szovjetunióban ez nem lenne egy egészséges helyzet. Nem lenne hasznos, nem vezetne jóra, ha bevezetnék a többpártrendszert és - ezzel nem tudom, hogy egyetérthetek-e. Valószínűleg igen. Magyarországon valószínűleg szintén sokan egyetértenek ezzel, hogy a Szovjetunióban ez nem feltétlenül vezetne jóra. Magyarországon azonban más a helyzet, mint a Szovjetunióban. Alapvetően más. Magyarországon először is nagyobb a tradíciója a többpártrendszernek, a pluralizmusnak és a Szovjetunió részéről beavatkozást szerintem csak az válthatna ki, hogyha Magyarország kijelentené egy többpártrendszer bevezetése esetén, hogy most pedig kilépünk a Varsói Szerződésből is és semlegesek leszünk. Ebben az esetben én is valószínűnek tartom, hogy a Szovjetunió ezt nem nézné ölbe tett kézzel. De a többpártrendszer szerintem nagyon is elképzelhető szovjet szempontból. Tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy a szovjet vezetőség szempontjából, ha a Szovjetunióban tesznek egy ilyen , kísérletet és ez balul sül el, akkor nincs, ami megvédje őket a következményektől. Magyarországra gondolva a szovjet vezetőség mindig figyelembe veheti azt, hogyha minden kötél szakad, akkor csinálhatják azt, amit 1956-ban csináltak Magyarországon vagy 1968- ban Csehszlovákiában. - Jotisky László és Szente Péter vitatta meg a Financial Times "Magyarország ugrása az ismeretlenbe" című vezércikkét. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|