|
|
 |
|
 |
A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés 1.
|
1990. december 3., hétfő - Az akadémia reformkoncepciója
szerint szükséges, hogy helyreállítsák a hazai tudományosság
autonómiáját, szabad fejlődését. Tegyék lehetővé, hogy a politikai
hatalomtól függetlenül, saját normái szerint végezhesse munkáját.
Igazi funkciójának betöltésével szolgálhassa a társadalom, a nemzet
ügyét - hangsúlyozta Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia
elnöke a tudós társaságnak hétfőn, az MTA kongresszusi teremben
kezdődött rendkívüli közgyűlésén, amelyen az Akadémia reform
alapelveit vitatják meg. Elmondta, hogy a magyar tudományos életnek
és intézményeinek - így az Akadémiának - nemcsak az újjáalakuló
alakuló hazai struktúrában kell megtalálnia méltó helyét, hanem a
gyorsan fejlődő nemzetközi tudományos világban is. Fontos, hogy az
Akadémia ismét egyre több szállal kapcsolódjon a tudományok
nemzetközi műhelyeihez, szervezeteihez. A reformkoncepció a
kutatóintézeti hálózat fenntartását, korszerűsítését és hatékonyabbá
tételét tűzte ki célul. Ez azzal is elősegíthető, hogy a tudományos
továbbképzés új egyetemi szervezetét az egyetemek és az akadémiai
kutatóintézetek együttműködéséval kívánja létrehozni. Íly módon
hídat épít az egymástól szétválasztott kutatás és felsőoktatás, az
Akadémia és az egyetemek között. Ez az intézményes együttműködés
lehetővé teszi a tudományos fokozatok új, korszerű, a nemzetközi
követelményeknek is megfelelő rendszerének kialakítását. Az
akadémiai hivatal szervezetét olymódon kívánják átalakítani, hogy az
ne irányítsa, hanem hozzáértéssel szolgálja a tudományos kutatást. A
továbbiakban kérte, hogy a közgyűlés segítse elő az akadémiai
reform-folyamatot, foglaljon állást, hogy az Akadémia visszanyert
szabadságával élve képes legyen előrelépni.
Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az egész magyar nép
nevében kívánt felelősségteljes eredményes munkálkodást a
közgyűlésnek, ezután Kosáry Domokos köszöntötte a közgyűlésen
résztvevő Teller Ede világhírű fizikust, akit ez év májusában,
távollétében választottak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti
tagjává. Munkásságát méltatva hangsúlyozta: tudására és tanácsára
nagy szükség lehet. Jelenléte annak is jelképe - mondotta, hogy a
hazai és külföldi magyar tudósok sok nehéz évtized után végre kezet
nyújthatnak egymásnak. Az Akadémia elnöke átadta Teller Edének az
MTA tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. (folyt.köv.)
1990. december 3., hétfő 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|