|
|
|
|
Átadták az M1-es Komárom-Győr közötti szakaszát
|
1990. szeptember 18., kedd - Másfél hónappal az eredetileg
kitűzött határidő előtt, kedden átadták a forgalomnak az M1-es
autópálya Tatabánya-Győr közötti 21 kilométeres szakaszát. A
forgalombahelyezést követően Győrtől-Komáromig autópályán,
Komáromtól-Tatabányáig továbbra is félautópályán közlekedhetnek az
autósok. Az utóbbi szakasz építését az eredeti időpontnak
megfelelően, október 31-én fejezi be a Betonútépítő Vállalat.
Az M1-es építésére még a 70-es évek elején született döntés, az akkori forgalomnagyságnak megfelelően azonban először csak félautópályáról volt szó. A forgalom azonban időközben jelentősen megnőtt, s ugyanakkor ez lett az ország legfontosabb tranzitúja is. A gazdasági visszaesés azonban még sokáig nem tette lehetővé az építkezés befejezését. Végül a balesetveszélyesség nagy mérvű megnövekedése, a bekövetkezett balesetek súlyossága és gyakorisága vezetett oda, hogy a közlekedési tárca tavaly nemzetközi versenytárgyalást írt ki a jobboldali útpálya megépítésének finanszírozására és kivitelezésére. A pályázatot a Betonútépítő Vállalat a Magyar Hitel Bank Rt.-vel közösen, s azzal a feltétellel nyerte el, hogy az összesen 45 kilóméteres szakaszt 13 hónap alatt elkészíti.
Az átadást bejelentő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy már a jövő hónapban meghirdetik a Győrt elkerülő szakasz kivitelezésére írt pályázatát is, s annak elbírálását követően megkezdik a terület kisajátítását. A megvalósítás csak az anyagi lehetőségektől függ, az azonban bizonyosnak látszik, hogy 1995-ig már az országhatárig autópályán közlekedhetünk.
A közlekedési tárca képviselői arról is beszámoltak, hogy elkészült egy tízéves autópályahálózat-építési programtervezet, amely öt autópálya létrehozását irányozza elő. A program szerint az M1-es, az M5-ös és az M7-es autópályák teljesen, vagyis az országhatárig megépülnének, az M3-as elérné a Tiszát, az M0-ás pedig összekötné az M1-es M7-es, M5-ös és M3-as autópályákat. A nagy kérdés csupán a következő: miből teremthető elő az építéshez - 1990-es árakon számolt - 150 milliárd forint? Mint a tájékoztatón elhangzott az egyik lehetséges válasz a rövidesen a Parlament elé kerülő koncessziós törvény lehet.(MTI)
1990. szeptember 18., kedd 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|