|
|
|
|
NSZK: újságcikk Magyarországról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. április 17. kedd (MTI-tud) - ,,A magyar
választók a választásokon nem utolsósorban azzal bizonyították be
politikai érettségüket, hogy egynémely kiváltképp hangos vagy
máskülönben szélsőséges egyéni jelöltet megbuktattak a választási
körzetekben,, - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung című
napilap budapesti keltezésű keddi cikkének bevezetőjében.
- A szabad demokraták közül az Erdélyből származó Tamás Gáspár Miklós kapott ilyen emlékeztetőt, a független kisgazdáktól Torgyán József és a demokrata fórumból Csurka István, az egyébiránt népszerű író, aki olyan nyilatkozatokat tett, amelyeket túl nacionalistának éreztek, és amelyek zavarba hozták a Fórumot - írja a tekintélyes konzervatív újság ,,Budapesti buktatók,, főcím és ,,A demokratikus választások után még egynémely stílusváltoztatás szükségeltetik,, alcím alatt megjelent tudósításában.
- Kérdések merülnek fel a valószínű miniszterelnök, Antall József személye kapcsán is. Úgy látszik, hogy az 58 éves történész, a Semmelweis Múzeum eddigi igazgatója meg van győződve arról, hogy elhivatott tisztére. Ám a politikai vitákra valamelyest jobban fel kell vérteznie magát. Még mielőtt ugyanis átvette volna hivatalát, tengelyt akasztott külföldi tévéállomásokkal és újságokkal, s ennek során olyan hangok hallatszottak, amelyek akár egy kommunista rendszertől is származhattak volna. Aki mindig úgy érzi, hogy ,,félreértették,, , vagy szavait helytelenül adták vissza, annak el kell gondolkodnia azon, vajon elég világosan fejezi-e ki magát - így a Frankfurter Allgemeine.
Az írás szerzője a továbbiakban tanácsokat ad más vonatkozásokban is. Kifejti: ,,Úgy tűnik, az úgynevezett nemzeti kérdésekben kiváltképp parancsoló az óvatosság. Románokkal és szlovákokkal sem eleve eldöntött álláspontról kiindulva, sem pedig sértettség érzésétől indíttatva nem lehet építő módon szót váltani. Budapesten lassan utat tör az a felismerés, hogy Magyarország Romániával szemben talán túlságosan sürgette bizonyos nemzetiségi problémák azonnali megoldását, ahelyett, hogy megvárták volna a május 20-ikai romániai választásokat.,, (folyt.)
1990. április 17., kedd 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|