|
|
|
|
Kohl-program - Partnertárgyalások (1. rész)
|
1989. december 16., szombat - Szombaton délután megkezdődött a Helmut Kohl kíséretében Magyarországra érkezett politikusok, szakemberek eszmecseréje, találkozója magyar partnereikkel.
Nyers Rezső az MSZP székházában fogadta Otto Wolff von Amerongent, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnökét, valamint Hans Peter Stihlt, a Német Ipari és Kereskedelmi Gyűlés elnökét. Az Otto Wolff von Amerongennel folytatott megbeszélésen szó volt arról, hogy a magyar kormánynak az IMF szigorú feltételei alapján kell a továbbiakban tevékenykednie. Ugyanakkor megértés fogadta német részről azt az álláspontot, amely a magyarországi lakásgazdálkodási programot ettől a helyzettől elkülönítve kezeli, azzal együtt, hogy a lakáshitel kamatainak visszamenőleges felemelése valójában egyfajta szerződésszegés lenne. Nemzetközi kérdésekről szólva egyetértettek abban, hogy az NDK annál stabilabb, minél biztonságosabban és jobban érzik ott magukat az emberek. A Hans Peter Stihllel folytatott eszmecserén közös álláspontra jutottak abban, hogy jobban tudatosítani kell a világban Magyarország teljesebb nyugati nyitását és a külföldi tőke befogadása iránti fokozott készségét. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kohl program - partnertárgyalások (2. rész)
|
Theo Waigel NSZK szövetségi pénzügyminiszter Bartha Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével folytatott megbeszéléseket. Bartha Ferenc az MTI munkatársának elmondotta, hogy a tárgyalásokon a magyar fél tájékoztatta az NSZK pénzügyminiszterét a magyar kormány jövő évi gazdaságpolitikai elképzeléseiről, valamint a Nemzetközi Valutaalappal most folyó tárgyalások állásáról. Theo Waigel tájékozódott a magyar monetáris szabályozás kérdéseiről is. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: kértük az NSZK pénzügyminiszterét támogassa a Közös Piac pénzügyminisztereinek közelgő tárgyalásán, hogy a Közös Piac hagyja jóvá a Magyarországnak szánt 1 milliárd ecu-s hitel megadását. A magyar fél is tisztában van azzal - és ezt a német partnerek megerősítették -, hogy ennek előfeltétele a jövő évi gazdaságpolitikai program elfogadása és a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás. Theo Waigel pénzügyminiszter egyébként úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság monetáris szabályozása közel áll egy fejlett piacgazdasággal rendelkező országéhoz. (Folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 20:47
|
Vissza »
|
|
Kohl program - partnertárgyalások (3. rész)
|
Theo Waigel és Békesi László pénzügyminiszterrel is megbeszélést folytatott. Békesi László az MTI tudósítójának elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a német tőke részvételéről a magyar gazdaságban, a jövő évi magyar költségvetés vitájáról, valamint az IMF-tárgyalásokról. Ezúttal is hangoztatták, hogy az IMF-fel történő megállapodás, a jövő évi szigorú költségvetés elfogadása előfeltétele annak, hogy a német fél egyébként segítőkész szándéka, támogatása valóra váljon. A magyar pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy német kollégája és munkatársai szerint Magyarországnak a szigorú egyensúlyra törekvő jövő évi költségvetést végre kelll hajtania. Hangoztatták, hogy az áremelkedés, az esetleges munkanélküliség, a támogatások csökkentése, illetve leépítése a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlen. Példaként említették, hogy a német gazdaságnak - bár magasabb fejlettségi szinten - hasonló lépéseket kellett megtennie a nyolcvanas évek elején. A német tárgyalófél szerint ha az IMF-fel meg tudunk állapodni, az NSZK hajlandó akár újabb állami támogatásokat is adni Magyarországnak. A kétoldalú tárgyalásokon szó vol arról is, hogy Baden-Württemberg és Bajorország már egyenként 500 millió NSZK márka befektetési alapot hozott létre a magyar gazdaság támogatására. Ezekből az alapokból a magyar kormányzat a válságágazatokat korszerűsítési, elsősorban új munkahelyeket teremt és egy részét struktúra-átalakításra fordítja Borsod, Nógrád és Baranya megyében. Felvetődött az is, hogy a jövőben a nyugatnémet vezető pénzintézetek és a magyar pénzintézetek között szorosabbra fűzik az együttműködést. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 20:56
|
Vissza »
|
|
Kohl-program - partnertárgyalások (4. rész)
|
Beck Tamás kereskedelmi miniszter is tárgyalt az NSZK gazdasági szakembereivel, valamint Hans Peter Stihllel. Beck Tamás tárgyalásairól elmondotta, hogy 1989-ben a két ország között valószínűleg rekord nagyságú lesz az áruforgalom. Az év első 9 hónapjában exportunk mintegy 22, NSZK-beli vásárlásaink értéke pedig 33 százalékkal növekedett. Az NSZK-ból származó gép- és alkatrészbehozatal különösen gyors ütemben nőtt az importliberalizálás következtében. Beck Tamás a német gazdasági szakembereket tájékoztatta arról, hogy az EFTA-val kétoldalú szerződést kívánunk kötni a jövőben, és a későbbiek során ennek az együttműködésnek a tapasztalatai alapján kívánunk a Közös Piac tagjává válni. A vendégek reális lehetőségnek látták ezt a célt. A vegyesvállalatok eddigi tapasztalatait értékelve a német szakemberek felhívták a figyelmet a magyar árrendszer ellentmondásaira, a magyar elszámolás gondjaira. A magyar fél felvetette annak a szükségességét, hogy az EFTA-val és a Közös Piaccal való kapcsolatainkban Magyarországot - a gazdaságban végbement liberalizálási folyamat alapján - emeljék ki az ,,állami kereskedelmet folytató ország,, kategorizálás alól, mert ez diszkriminatív számunkra. Kértük: támogassák azt az elképzelést, hogy hazánk a GATT-országokra vonatkozó elbánásban részesüljön. A megbeszélések során - szó volt a szakemberképzésről is. A magyar fél szeretné, hogy a már meglévő kapcsolatokon túl az NSZK szövetségi szintű intézményei is bekapcsolódnának ebbe az együttműködésbe. Horváth Ferenc magyar ipari miniszter is tárgyalt partnereivel. Ennek során áttekintették a magyarországi konkrét tőkebefektetések lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatokról szólva Horváth Ferenc hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben az NSZK-vállalatok tőkebefektetései szám szerint is és intenzitásukban is növekedtek. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 21:35
|
Vissza »
|
|
Kohl-program - partnertárgyalások (5. rész)
|
A német fél különösen pozitívnak ítélte meg, hogy Magyarország az egyes vegyesvállalatokban 50 százaléknál nagyobb külföldi részvételt is megenged. Horváth Ferenc elmondotta, hogy konkrétabban a gépipar, az elektronika - ezen belül a ,,telefónia,, - területének befektetési lehetőségeit tekintették át. Kitértek a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, a műszeripar, a szerszámgépipar, valamint az energetikai gépgyártás és a finommechanika tőkebefektetési lehetőségeire is. Mind a német, mind a magyar fél kedvezőnek értékelte, hogy a Mercedes-Benz AG vizsgálja automata sebességváltó gyártásának Magyarországra történő telepítését. Az üzem felállítására a Csepel Autógyár egri gyáregységénél kerülne sor. Emellett tárgyalásokat folytat a Mercedes cég az Ikarus-szal is autóbuszok közös gyártásáról. Az Ikarus tárgyal a Ka:ssbohrer céggel vegyesvállalat létrehozásáról. Szándéknyilatkozatot írtak alá, amelynek értelmében a német partner többségi részesedése és dokumentációja alapján távolsági autóbuszokat gyártanának. A magyar ipari miniszter ugyancsak hangsúlyozta, hogy a Korf KG és az Ózdi Kohászati Üzemek szándéknyilatkozatot írt alá egy gazdaságos és versenyképes miniacélmű létesítéséről. Emellett Horváth Ferenc hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködésének jó példája az a vegyesvállalati megállapodás, amelyet a Videoton ez év októberében írt alá a SEL AG NSZK-beli céggel a digitális telefonközpontok gyártására. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 21:43
|
Vissza »
|
|
Kohl-program - partnertárgyalások (6. rész)
|
Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a délután folyamán megbeszélést folytatott a Helmut Kohl kíséretében lévő gazdasági szakértőkkel. A tárgyalás során áttekintették a magyar gazdaság külső és belső piaci problémáit. Külön kitértek arra, hogy miként juthatna piaci lehetőségekhez Magyarország a Közös Piacban, illetve más európai integrációkban. A német üzletemberek tájékozódtak a magyar piacgazdaság intézményeinek kiépüléséről is. Mint Kemenes Ernő elmondotta, a magyar fél részletesen ismertette a hazai piaci intézmények - a tőke-, az értékpapír- és a munkaerőpiac - kiépülésének jelenlegi helyzetét. A tárgyaláson áttekintették Magyarország külső finanszírozási lehetőségeit is, kitérve az IMF-tárgyalások jelenlegi helyzetére, az Európai Közösség pénzügyi támogatásának lehetőségeire, azon belül az NSZK vállalatainak elképzeléseire. A német gazdasági szakembereket érdekelte, hogy a magyar kormányzat milyen lehetőségeket lát a gazdaság strukturális átalakítása során felmerülő problémák - így a munkanélküliség, a szociális feszültségek - kezelésére. A delegáció tagjai hangsúlyozták, hogy számukra szimpatikusak a magyarországi változások, és cselekvő támogatásukkal is segíteni kívánják a magyar gazdasági reformot. Emellett hangsúlyozták, hogy az NDK-beli fejlemények nem befolyásolják az NSZK üzletembereit abban, hogy továbbra is intenzíven támogassák a magyar gazdasági folyamatokat. (MTI)
1989. december 16., szombat 21:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|