|
|
|
|
Az MDF Budapest XI. kerületi szervezete egészségügyi munkacsoportjának közleménye ((1. rész) (OS)
|
1989. december 6., szerda - Nekünk, a magyar települések lakóinak nincs már esélyünk arra, hogy tiszta levegőt szívhassunk. Nincs esélyünk arra, hogy undor nélkül mehessünk végig városaink utcáin, ahonnan mint valami gázháborúból menekülnénk védettebb helyekre - ha tudnánk. Nincs esélyünk arra, hogy kormos épületeinket és kirakatainkat látva, örülhessünk városaink képének, amelyek állítólag Európához tartoznak. Nincs esélye nagyvárosi gyerekeinknek, csecsemőinknek arra, hogy fejlődésüket ne a légszennyezés mérgei határozzák meg. Ketyeg az időzített bomba. A mérgek, kátrány, ólom összegződő hatásai évek alatt fejtik ki ma még kiszámíthatatlan, romboló hatásaikat a népességre. Ez az ökológiai katasztrófa nem lesz olyan látványos, mint egy atombomba hatása. De már a mai statisztikai számok is beszélnek. Mértéktelen módon szaporodott a krónikus légúti, az allergiás-autoimmun betegségek, a rákok - elsősorban a tüdőrák - száma. És még csak jósolni sem lehet, milyen változások következnek majd be gyerekeink génállományában, szellemi fejlődésében. Ez a bomba még nem robbant... Védtelenek vagyunk, tevékenységünkkel a végzetet hívjuk ki magunk ellen. Prognózisunkat, gyerekeink sorsát most szövi titokban a levegőnket átlátszatlanná tevő kétütemű motorok és beállíthatatlan motorok füstje. Működik a régi mechanizmus és már beletörődtünk abba, hogy a felelősök figyelmen kívül hagyják vagy lerázzák magukról a felismert igazságot. Ez történik a levegőszennyezés mai állapotában is. Semmit nem tesznek, a legésszerűbb intézkedésre sem hajlandók az illetékesek. Még ma is importálják e tömegpusztító fegyvert, a kétütemű motorokat. Sőt, a tiltakozások ellenére meg is hosszabbítják importjukat, a társadalom kontrollja alól kivonva magukat. - Miféle érdek, miféle automatizmus szabadult el, amely nem hajlandó tudomásul venni a népesség javát? Amely nem hajlandó tudomást venni arról, hogy élőlény számára fogyaszthatatlan levegőben élünk... Miközben a modern társadalmak legfőbb célja az életminőség javítása és az egészség megőrzése, a mi környezetünk veszélyeit és ártalmait ugyancsak emberek teremtik meg, tudatosan, kikerülve minden felelősséget. Nem a motorizálás ellen van kifogásunk. A világ számtalan metropoliszának használható levegője van. Budapest levegője: métely (folyt.köv.)
1989. december 6., szerda 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|