|
|
|
|
A Velencei-tó rendezési terve
|
1989. november 29., szerda - Vita után elvi egyetértés született a Velencei-tó környékének rendezési elképzeléseiről a kormányszintű tárcaközi egyeztető bizottsági ülésen, melyet Lackó László belügyminiszter-helyettes vezetésével szerdán rendeztek a BM Terület- és Településfejlesztési Főcsoportfőnökségén.
A megbeszélésen elhangzott, hogy az 1969-ben jóváhagyott üdülőfejlesztési regionális rendezési terv és az 1971-ben elfogadott 20 évre szóló fejlesztési program végrehajtása jelentős eredményekhez vezetett. A szennyező források mérséklésével, a tervszerű védekezéssel megindult az elmocsarasodott tó rekreációja, javítva ezzel az idegenforgalom körülményeit. Befejeződött a térség vízrendezése és megvalósult a meliorációs program. Számottevően csökkent a mezőgazdasági eredetű szennyeződés. A fejlesztések eredményeként a tóparti és háttér-települések egyidejű lakó-, üdülő- és kiránduló népessége főidényben az 1970. évi 55 ezerről, napjainkra 110 ezerre emelkedett, s 2000-ig várhatóan mintegy 170 ezerre növekszik. Az üdülőkörzet legújabb rendezési terve és hosszú távú fejlesztési programja 1985-ben készült el; a népgazdaság jelenlegi helyzetében azonban az ebben foglalt elképzelések megvalósításának jórésze egyelőre időszerűtlen. Így szükségessé vált egy, a mai társadalmi-gazdasági adottságainknak jobban megfelelő rendezési terv kidolgozása. Mint Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára a tanácskozáson hangsúlyozta; a legjobb megoldás az lenne, ha a jövőben önkormányzati üggyé válnának az építési tilalommal összefüggő kérdések. Okulva a balatoni építési tilalom eredménytelenségéből, nem szabadna központilag építési korlátozásokat elrendelni. Lackó László szükségesnek tartotta az érdekelt minisztériumok, továbbá a Fejér megyei tanácsok közötti mielőbbi konzultációt arról, hogy a helyi önkormányzat a jövőben miképpen kaphatna nagyobb hatáskört, jogkört a Velence-tavi rendezési tervek megvalósításában. A vitában többen utaltak arra: minden érintett szervnek a közös érdekek megkeresésére kell törekednie. Szorgalmazták, hogy az önkormányzatnak is közvetlen haszna származzék az idegenforgalmi bevételekből. Szóltak arról is, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításához háttérként szolgálhat a Velence-tavi Fejlesztési Alap további fönntartása. (MTI)
1989. november 29., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|