|
|
 |
|
 |
Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - Csütörtök előtt nem tudják nyilvánosságra hozni a népszavazás végeredményét - jelentették be az Országos Választási Bizottság képviselői kedden a Parlamentben, ahol elsősorban a nemzetközi sajtó munkatársaival találkoztak.
A hivatalos végeredmény közlése azért szenved késedelmet, mert
hétfő estig a 20 terület 11007 jegyzőkönyvének csupán egynegyedét
sikerült feldolgozni, s a beérkezett jegyzőkönyvek között a vártnál
több akadt, amely jogi felülvizsgálatot is igényel. A jegyzőkönyvek
feldolgozása folyamatos, a munka éjjel-nappal folyik.
x x x
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja:
Ezen a tájékoztatón is - mint vasárnap óta minden alkalommal,
amelyen a választási bizottság, a választási iroda és a sajtó
képviselői találkoztak - a legélesebben a nyilvánosság kérdése
vetődött fel.
Az első - már ismert - gondot az okozta, hogy több sajtóorgánum
megsértette a választójogi törvény azon passzusát: ,,a szavazást
megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos.,, Mint
kiderült, a törvénysértés ténye igaz. Ám arra a kérdésre: ki és
minek alapján dönti el, hogy egy sajtóbeli írás - akár burkolt -
választási kampánynak minősül-e avagy sem - nincs válasz. A
legjellemzőbb példa erre az Országgyűlés azon - pénteken elfogadott
és szombaton (a tiltott napon) közzétett - nyilatkozata, amelyben a
népszavazás kiírásáról szóló határozatát ért vádakra válaszolt. A
probléma azonban sokkal mélyebben gyökerezik. Az alapvető kérdés
ugyanis az: mit tegyen az újságíró, a szerkesztő - s ez elsősorban
az írott sajtó munkatársaira vonatkozik -, ha olyan eseményről kell
írást közölnie, amelyen akár a szavazással, akár a választással
kapcsolatos vélemény, állásfoglalás hangzik el, s amely csak a
,,tiltott,, napon jelenhet meg? Ha nem írja meg - megszegi
tájékoztatási kötelezettségét. Ha megírja - megszegi a választójogi
törvényt.
Arra sem válaszol a törvény, hogy ki és miként járhat el a
törvénysértőkkel szemben, ugyanis sem a népszavazásról szóló, sem
pedig a választójogi törvény nem tartalmaz erre vonatkozó
szankciókat.
A második, nagy vihart kavart kérdés: kinek van joga a szavazás
adatait nyilvánosságra hozni? (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|