|
|
 |
|
 |
Pártkongresszus - jugoszláv vhg.
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. október 8. vasárnap (MTI-tud.) - A jugoszláv napilapok változatlanul nagy terjedelemben, kiemelt nemzetközi témaként foglalkoznak a magyar pártkongresszussal.
A kongresszusi küldöttek többsége tudatában van annak, hogy a
legfőbb feladat a neosztálinista pártállam megszüntetése - emelte ki
első oldalas beszámolójában a zágrábi Vjesnik.- A tanácskozás
második napján létrehozták a Magyar Szocialista Pártot, amely a
klasszikus értelemben nem lesz kommunista, nemcsak a munkásoknak,
hanem a társadalom sokkal szélesebb rétegeinek az érdekeit fogja
képviselni. A Pozsgay Imre vezette reformerek biztosítékokat
keresnek arra, hogy sem párt-, sem állami vonalon nem következik be
még egyszer visszarendeződés. A sztálinista dogmák feladását joggal
értékelik történelmi jelentőségűnek, mert ez egyebek között
lehetőséget ad az összeurópai baloldali hagyományokhoz történő
csatlakozáshoz.
Ez az MSZMP első olyan kongresszusa - írta a Dnevnik - amelyen
nem lehet mindíg, mindent előre tudni. A legmagasabb pártfórumon
valóban érdemi viták folynak. A küldöttek nagy többséggel elfogadták
azt a javaslatot, hogy a párt nevét Magyar Szocialista Pártra
változtassák.
A budapesti kongresszuson Pozsgay reformpárti hívei a
leghangosabbak - véli a belgrádi Politika. - Az MSZMP helyett
valószínűleg két-három párt alakul, ezek közül az első, a Magyar
Szocialista Párt már létrejött. E párt tengelyét a
Nyers-Pozsgay-Németh trió alkotja.
A tanácskozáson - mutatot rá a Magyar Szó - nyíltan senki sem
emleget pártszakadást, de szinte minden küldött nyomatékosan
hangsúlyozza, hogy meg kell szabadulni a karrieristáktól, a nem
munkateljesítményen alapuló tekintélykultusztól, mindazoktól, akik
politikai, gazdasági, erkölcsi válságba sodorták a pártot és az
országot... Ha kisebbségben marad egyrészt a Grósz Károly főtitkár
vezette irányzat, amelyet centristának neveznek, másrészt pedig a
Berecz János vezette konzervatívok, akkor felmerül a kérdés: melyik
lesz az MSZMP utódpártja? Ez nemcsak jogi kérdés, mert az utódpárt
örökli az MSZMP tetemes vagyonát, villáit, más épületeit,
gépkocsiparkját és szolgálatait. +++
1989. október 8., vasárnap 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|