|
|
|
|
Belga szakszervezeti mozgalom: az FGTB új arca (1.rész)
|
Brüsszel, 1989. október 8. vasárnap (MTI-Panoráma) - A két nagy belga szakszervezeti központ, az FGTB és a CSC közül az előbbit nevezik ,,vörösnek,, a sajtóban, ám a vörös szín hiányzott a minap tartott kongresszus dekorációjából. Az 1898-ra visszanyúló belga szocialista szakszervezeti hagyományok letéteményese nem csak fiatalítast hajtott végre a vezetésben, de egyben új arculatot is öltött.
,,New look,, - hangoztatják a kommentárok, angol szóval, mintegy fémjelezve a korszerűsítés jellegét is. Az új elnök - Francois Jassens - képzettségére nézve jogász. Rögtön igyekezett erre mentséget is találni: nem arról van szó, hogy a mozgalomtól távol álló entellektüelek vették volna át a nagy munkásszervezet irányítást, hanem egy olyan szakszervezeti aktivistát állítottak erre a posztra, akinek módja volt képezni magát. Mindenesetre tény, hogy az FGTB eddigi elnöke és főtitkára egyaránt visszavonult a kongresszuson, az új vezetők fiatalabbak - negyvenes éveikben járnak - és egyetemi diplomát lobogtatnak. Nem mintha a régi vezetés elzárkózott volna az új módszerektől. André Vanden Broucke, a távozó elnök volt az, aki a szakszervezetnek az üzemi választásokon tapasztalt visszaesése nyomán megrendelte az első független felmérést a tagság lelkületének állapotáról egy közvelémenykutató intézettől. Ha az FGTB megújulásra törekszik, erre a keresztény szakszervezetekkel (CSC) való versengés és az átalakuló társadalom új kihívásai egyaránt ösztönzik. Az FGTB soraiban több mint egy millió, a CSC szervezeteiben több mint 1,3 millió dolgozó tömörül. Mint ebben az országban minden, a szakszervezeti mozgalom is tartományi elrendeződésű. Az FGTB-nek is van vallon, flamand és brüsszeli ága. Ezek külön-külön tömörítik az ágazati szakszervezeteket. A középszintű kádereknek viszont külön szervezete van az FGTB-n belül, egy-egy nagyvállalat keretében tehát több különböző FGTB-szerveződésük lehet a dolgozóknak. A kongresszuson régi témaként merült fel e párhuzamosság megszüntetése, de semmi sem változott. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap 13:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|